#megyünkazaranyért

Óriási meccs volt, négy góllal megverni a Veszprémet mindig, minden körülmények között nagy dolog! Pláne egy döntőben. Végre volt tűz a csapatban, mindenki nagyon akarta ezt a sikert. Nem volt tökéletes meccs, de egységesebbek voltunk és jobban akartunk, ezért nyerhettünk. Pastor most jól meccselt, végig bírtuk erővel, Sego pedig felülmúlta leendő horvát csapattársát! Most lett vége a női döntőnek, remélem nézték a srácok. Legalább olyan egységesen és olyan mentalitással kell jövő vasárnap Veszprémben parkettre lépni, mint ahogy a győri csajok tették ma! Kelleni fog nekünk is egy Duda, aki a végén mosolyogva zúzza porrá az ellent, no meg egy Kiss Éva, aki a végén kivédi a meccslabdát. Jövő vasánap pont ilyen extázist szeretnék átélni, csak már kékben!

Egyetlen fájó pont maradt tegnapról, az Zubai Szabi búcsúja, már ha lett volna. Ez akárhonnan nézzük, ultragáz. Viszont ennek a megvitatását nem most kell megtenni, van róla véleményünk, de jelen pillanatban úgy gondolom (gondoljuk), a vasárnapi bajnoki döntőre kell koncentrálni, mindenkinek. Ő is ezt teszi, ő is arannyal akar Szegedről búcsúzni, ebben biztos vagyok, ha játszik ha nem. Bárki bármilyen véleményen van ennek kapcsán, szerintem most ejtsük ezt a témát néhány napig, mert semmilyen szintű belső feszültség nem hiányzik. Majd bajnoki arannyal a nyakában mindenki kifakadhat, mi is írunk róla.

Ahogy vártuk, Lékai hiányát nagyon komolyan megérezte a Veszprém. Nem igazán találja az identitását a piros brigád, ez a spanyolból skandinávba való átmenet döcögősebb, mint gondolták. Persze ez legyen az ő bajuk, nekünk egyetlen feladatunk volt, kihasználni ezt a helyzetet. Sikerült, mert a négy gólos győzelem jelentős előny. Méghozzá úgy, hogy maradt bennünk tartalék, nem volt ez tökéletes játék - és ez nagyon biztató! A döntő meccseinek első 5-10 perce szépen mutatja a további forgatókönyvet, legalábbis a szegedieken. Az elmúlt két évben úgy kezdett a Veszprém, hogy esélyünk nem volt, végig futottunk az eredmény után. Tegnap viszont nagyon komoly lendülettel kezdtünk, gyorsan közétettünk hármat, ami megadta az alaphangot. Petrus zseniális volt hátul, jól működött a védelem, volt labdaszerzés, indítás. A huszadik perc körül jött Sigi és Dima, végre időben jöttek a cserék. A támadásokkal sem volt probléma, a tizenhat lőtt gól nagyon rendben van.

Manaskovnak volt néhány idegesítő indításgólja az első félidőben, de más nem igazán nőtt fel mellé. Ilic eresztett néhányat, de alapvetően inkább a jobb oldalra kellett figyelni, Lacira. Sulic három gólja is belefért. Nenadic - ahogy vártam - nem tudta megismételni a kupadöntőn mutatott játékát, inkább színészként alkotott maradandót. A nem kicsit túljátszott alakításait jól kezelték a sporik, bár néha azért bejött neki. No és sikerült neki az, ami szerintem még élő embernek nem - Jonast felidegesíteni. Akkorát vert a padra, hogy csak néztem, miután kiállították Petarról. Szerencsére ez a tűz átragadt a többiekre is, Gorbok a padról is hajtotta őket, az utolsó percekben pedig nagyon fontos gólt lőtt. Azt hittem már megint nem lesz csere, de Ricsi helyett kellett a végére a friss erő. Skubénak is maradt a lábában tíz perc plusz az első félidőből, ami kellett is a végére, jól mozgatta a csapatot a kis szlovén. Bár irányítóban nagyon necces, hogy gyakorlatilag egy emberrel megyünk végig. Dima nem volt jó, de annyira kevés lehetőséget kap és olyan kevés bizalmat, hogy nehéz lenne ebből többet kihozni. Tetszett még Mario biztos keze, ha végigment a húzás, ő beverte szó nélkül. Ez egyébként főleg akkor valósul meg, ha Srsen van mellette. Sigi meg igenis használható, több időre is, amit tegnap bizonyított. Sego óriásiakat fogott, nagyon kellettek a védései, hogy ne zárkózzon fel a Veszprém.

Több, mint bíztató volt az első felvonás és több, mint biztató, ahogy állunk. Négy gól komoly előny, képesek lehetünk megtartani ezt Veszprémben is. Teljesen mindegy nekik milyen problémáik vannak, ki fog játszani, mennyire javulnak fel, nekünk saját magunkra kell koncentrálni. Rajtuk lesz a nyomás, minél tovább tudjuk tartani az előnyt, annál inkább. Nem vagyunk esélyesek, ezt gyorsan verjük ki a fejünkből. Ugyanolyan éhesen kell a dombon túlra utazni, és még jobban kell harapni, mint tettük azt tegnap! A sebesült oroszlán veszélyes, szóval csak óvatosan, de nagyon nagy lehetőség előtt állunk! Meg lehet ezt csinálni, de bele kell adni, ami a csövön kifér! Többet nem is mondok, készüljünk csendben és hatékonyan. Aztán harapjunk, amikor kell!

Szép volt Fiúk!

Képek a csapat fb oldaláról.