A 202-2021-es szezon majd úgy vonul be a kézilabdavilág történetébe, hogy jobb az egészet elfelejteni, mert minden normalitást nélkülözött ez az esztendő. Viszont a szegedi kézilabda történelmében a 4. bajnoki arany dátuma lesz.
A két meccs alapján egyértelműen a jobbik csapat nyerte a bajnoki címet, hiszen oda-vissza verte a Pick a Veszprémet, ami egy történelmi tény. Lesz még szó a történelemről és a korszakváltásról is, de ezt majd később.
A Pick Szeged ebben az évben mint egy jól megpakolt teherhajó vonszolta magát a kézilabda óceánján. A raktérben csak gyűltek a problémák, tonnás súlyként nehezedtek és rakódtak a fedélzetre. A covid miatt, majd szurkolók hiányában hangulattalan cipőnyikorgásos edzőmeccsekké silányultak mérkőzések, csomó szenvedés, amiből hiányzott a mosoly. Sima búcsú a BL-től, szorosabb kupadöntő és egy behúzott alapszakasz második hely.
A teherhajó kapitánya, Pastor bekormányozta csapatát a Korinthoszi csatornába, ahol komoly figyelem szükséges, különben rád szakad a part. Csakis egy út van: előre kifelé a szűk helyről valami tágasabb, élménydúsabb jövő felé.
A döntőre felgyúltak a fények, visszajöttek a szurkolók és meccshangulat kezdett kialakulni mindkét fellegvárban. A teherhajó kezdett kirakodni, a játékos-sorsok eldőltek, a kedélyek megnyugodtak, a felek összezártak, hisz csak egyetlen kiút van a szűk csatornából. A teherhajó kezdett gyorsabban, frissebben mozogni. Új neve is lett: Remény!
A döntők játékvezetői, a veszprémi és részben szegedi kötődésű magyar nemzetközi párosok keresztben kapták a meccseket. Utólag elmondhatjuk, hogy felnőttek a feladathoz. Kézben tartották mindkét meccset. Kiss Olivéréknek volt nehezebb dolga, mert Veszprémben volt feszkó rendesen: aki előbb megnyugszik, megnyeri az aranyat.
A Pick távozói a lelki tehertől felszabadulva megmutatták, hogy képesek remek teljesítményre: Kaspi és Dima is a szezon két legjobb meccsét játszotta, Kaspi talán az eddigi szegedi pályafutása két legjobbját. Bodó berakta az első meccsen az előző bajnoki cím során felvett lemezét és feltekerte a hangerőt, így szórta a bombákat a veszprémi kapuba. Mellesleg a sok bejelentés között nem olvashattuk Ricsi hosszabbítását 2022 utánról, ami felvet bizonyos kérdéseket - de ma még az öröm pillanatait éljük. A két öreg harcos, Canellas és Källman egy jól működő dízelmotort idézve mindenféle fölösleges sallangtól mentesen hozta azt a nyugalmat. Joan Cañellas Reixach (megfogadtam, hogy egyszer leírom a teljes nevét J) esetében a megfontoltság kellő lassúsággal, de sebészi precizitással párosult. Pastorról tudjuk, hogy a világ legjobb elemzője és felkészítő mestere, ha elég ideje van rá. A mester remekül térképezte fel a Veszprém hibáit, komoly védekezéssel kifogták Nenadic vitorlájából a szelet. Ebből sikerült könnyű gólokat szerezni. Amikor jött a fáradtság, átállt a csapat a 7-6 ellenire, ahol támadásban lehet kicsit pihenni. Ilyen egyszerű sport a kézilabda. A hullámok nem zavarták meg a gépezetet, mert a kiegyensúlyozottabb és a lelkileg erősebb csapat nyert. Az a gárda amelyik elbírja az alappillér elvesztését megérdemli az aranyat. Bánhidi pedig a Pick alfája és omegája is.
Jonas Källman maga a profizmus. Nyugodtam leírhatom, hogy talán még soha nem volt ilyen profi játékos a Tisza partján, minden kalaplengetést megérdemel a svéd, aki már kicsit szegedi is. A Pastor-éra szimbóluma ő, aki búcsúzik. 
A teherhajó révbe ért, kikötött és lerakta végre 2020-2021 összes terhét. A Pick Szeged bajnokként köszönt el a régi csarnoktól és bajnokként költözik át az újba. Szegeden új korszak kezdődik. Ahol az első tiszt Källman helyett Bánhidi Bence lesz. Ki lesz vajon a kapitány? Ki fogja kormányozni ezt az új, fürgébb, de kiszámíthatatlanabb hajót? Azt a csatahajót, amelynek el kell jutnia a következő kikötőbe, Kölnbe?
Lezártuk az évet, kisimultak a ráncok, eltűntek a feszültségek. Itt az ünneplés ideje: a magyar férfi kézilabda trónjára a Pick Szeged ült most fel. A veszprémi oldal bizonyosan megírja majd, hogy milyen földindulásnak kell történnie ahhoz, hogy jövőre ismét piros sarokba kerüljön a trófea. De az már egy másik év, másik történet, másik hajó.
Addig is: Szeged felett szép kék az ég!
Izzik a csarnok, itt a magyar bajnok!