Némiképp vigasztal a tudat, hogy egyrészt tavaly ellenfélként már nagyon untam őket, másrészt pedig ha tényleg akarok, még SEHA-meccsre lemehetek. Ja, és bízom abban is, hogy abban a sorozatban esetleg FF-t rendezhetnek, mert az ott nagyon fasza lenne. De most vissza a szegediek első idegenbeli BL-meccséhez, ami tényleg egy klafis, minden szempontból kényelmes, hozzájuk elég közeli, olcsó, érdekes és hangulatban is páratlan túrához vezet.
Meccs
A mi meccseinkből tudok kiindulni, az pedig - mármint a BL-meccs - egyszerűen tökéletes volt minden szempontból, de tényleg. A hangulat utánozhatatlan, a meccs pedig még az előzetesen vártnál is élesebb volt. Reméljük így lesz most is, bár ezen tűnődni éppenséggel még ráérünk.
Időjárás
Délebbre van, mint Szeged és szeptember utolsó hétvégéjéről beszélünk, úgyhogy ezen sincs mit aggódnunk. Tavaly ugyan éppen akkor hűlt kicsit le a levegő, de így is megvolt a 20 Celsius fok. Tehát faszipántos.
A város maga: Szkopje
Itt ugyan már lesportturistáztam egyszer a macedón fővárost, és itt vannak a frissiben megénekelt élményeink is, így utólag még azt tenném hozzá, hogy a várakozásaimat meglehetősen felülmúlta. Nem sok ilyen van, szóval meg kell becsülni manapság azokat a városokat, amelyek összességében kellemes csalódást okoznak. Szkopjét tényleg imádtam. Egyébként pedig kifejezetten szép részei is voltak a városnak, az amúgy réginek tűnő, de feltűnő tisztasága miatt láthatóan új, oszlopsoros épület a folyó belvárosi szakaszának partján csodás kivilágítva, és azok a megalomániás tervezőre utaló szobrok városszerte gyönyörű hátteret tudnak biztosítani a sportturistáskodásra vetemedő utazóknak. A piacról nem nagyon tudok mit mondani, mert oda végül nem jutottunk el, legalább lesz legközelebbre is program. A kőhíd csudás, az azon túl található albán negyedben remek a kaja, viszont kicsit balkáni a higiénia. Senki ne próbáljon papucsban menni egy ilyen típusú vendéglátóegység budijába, főleg ha az a föld alatt van. De komolyan.
A várost amúgy folyó szeli ketté, melynek neve Vardar, és össze-vissza van irányítva, szűkítve, lezárva a városban. Szkopjét az 1066 méteres Vodno-hegy határolja az egyik oldalról, melyen hatalmas kereszt feszül. Minden adottsága megvan tehát a macedón fővárosnak ahhoz, hogy remek hely legyen. Hegy, folyó, hatalmas etnikai keveredés is tapasztalható, igazi nagyváros, csak lábon is bejárható.
Megközelítése
Buszos túra indul természetesen, Attis felhívása itt van alant, aki nem szegedi, vagy csak simán nem ismeri ezeket a lehetőségeket, annak itt van a felhívás maga.
"Vardar Szkopje vs Mol-Pick Szeged 2015.09.22.(szombat). Indulás 2015.09.21.(péntek) 23:00-kor. Programok: szombat városnézés Szkopjében, este a mérkőzés megtekintése. Hazaindulás vasárnap reggel, Szegedre érkezés az esti órákban. Részvételi díj: 90 euró/fő mely tartalmazza az utazást és az egy éjszaka szállást. Jelentkezési határidő: 2015.08.16."
Veszprémhez képest Szeged sokkal közelebb van Szkopjéhez, minő csoda éppen egy szegednyivel. 653 km bőven teljesíthető egy seggen, még egy egészséges eltévedés is beleférne, csak hát minek. Belgrádig egyértelmű, onnan lefelé is pálya még egy ideig, Nis, majd Leskovac után kezd érdekessé válni a helyzet, ránk nagyjából itt sötétedett ránk, ahol a komolyabban szerpentines hegyi szakasz elkezdődött. Épülni épült már a pálya, de finoman szólva sem siettek vele, na. A határon szétröhögtük magunkat a hősugárzójukat nótoriusan magukkal cipelő rendvédelmi szerveken, aztán amikor vártunk már vagy fél órája, érzékeltük, hogy a mosoly kicsit az orcánkra fagy. De végül megúsztuk annyival. Egyszóval, kocsival leközlekedni Szkopjébe nem volt túl bonyolult feladat, és ráadásul drága sem volt túlságosan. Mostani árakon számolva a benzin és autópályadíj oda-vissza egy 4fős autónak kijön maximum 50.000 Ft-ból, ami fejenként 12.500 ugye. Ez egyáltalán nem sok, azt kell mondjam.
A tömegközlekedés kizárható erre a távra, egyrészt mert vonat összeköttetés nincs túl jó Macedóniával, illetve tavaly, amikor kicsit utánajártam, mert gondoltam milyen fasza volna kötött pályán robogni általában, úgy volna elég helyünk utazásra és még inni is mindenki tudna, rácsodálkoztam, hogy a vonat az egyik legdrágább, viszont nem is a leggyorsabb földi viszonylatban választható eszköz az utazásokra. Néhány célpontot kiszámoltattam, kértem külön kocsikra árat, de borzasztóan túl van árazva sajna. Ráadásul ez ugye úgy megy, hogy te felkeresed a MÁV-ot, ők meg a te paramétereiddel elkezdenek partnereket keresni a túrát érintő országokban. Nos Macedóniában ez elég hosszú és macerás folyamat volt. Azért én azt tippelném, hogy Szeged-Belgrád majd Belgrád-Szkopje felbontásban el lehet vonatozni, ha valaki nagyon akar, fogódzkodónak pedig mondok egy olyan árat, hogy Budapest-Nis oda-vissza 53.60 Euro, ami már önmagában is több, mint amennyiből a komplett túra kocsival kijön, és még nem vagyunk Szkopjében. Ráadásul döcögősnek tűnik az út is, legalábbis nagyjából 10 óra kell hozzá vonattal, na most ez sokkal gyorsabb kocsival. Repülni pedig még feleslegesebb ilyen rövid távon, úgyhogy annak nem is nagyon néztem utána. Kocsi vagy busz, ez a kettő működik jól Macedóniára. A város amúgy rengeteg rácsodálkozással fog szolgálni közlekedéssel kapcsolatban, ez borítékolhatom az utazóknak. A tuk-tuk balkáni formája ezernyi változatban fellelhető az utakon, ezeket pedig lehetetlen komolyan venni, na.
Szállás
Csak javasolni tudom a helyet, ahol mi tespedtünk novemberben, Goran, az lapaj kézzel rendelkező exolimpikon remek házigizdánk volt. Hostele a legbelebb belvárosban található, a törvényhozás épületeivel egy utcában, kb. 4-500 méterre a város jelképeként azonosított kőhídtól. Közel van tehát mindenhez nagyon. Szobái egyszerűen, de tiszták, csak javasolni tudom. Ráadásul mindent megoldott. Mármint Goran. Volt egy kis belső udvar, ahol mulatozni lehetett amikor már nem nézett Allah. Meg előtt és utána. Keresztényeknek, ateistáknak közben is.
De számolatlan mennyiségű, kiváló minőségű szállást lehet találni AirBnb-n, és persze a hotelek sem hiszem, hogy megfizethetetlenek lennének ott. Két éjszakára 80 Euróért találtam pofás, mindennel felszerelt, belvárosi szállást 4 főre, ha nem baj, tovább nem is ragozom, viszont azt előrebocsájtom, hogy Szkopje mindenképpen megér egy plusz napot. Nézz körül, ha már odáig leutazol.
A kaja perfect és olcsó, isteni a burek és a helyi joghurt, meg az az uborkás saláta is remek, ami tradícionális (Szenyó tudja) ha jól emlékszem a sör is fincsi volt, szóval szegedi részről ez a túra az, ami kihagyhatatlannak tűnik nekem.
Belépő és az Aréna
A belépőnket Goran intézte, és asszem 8 Euró volt. Taxival vágattunk ki az amúgy gyönyörű és új Jane Sandanski Arénához, ami szerves részét képezi a Hotel Russia létesítménynek, melyben pedig a csapat szállása volt. A taxi olcsó, érdemes azzal közlekedni, mondjuk a rendelkezésre állásuk némileg kusza és kaotikus. De mivel a tömegközlekedés is hasonló tüneteket mutat, a taxi még mindig jobb. Legalább nem kell a megállók között cirill-betűket bogóznod.
A hangulat pedig utánozhatatlan. Ha valahova, hát ide érdemes csupán emiatt is elutaznod. Nők nincsenek a lelátón, illetve csak nyomokban, a mérkőzés előtt zordnak tűnő, de megszólalás után kedélyessé váló férfiak viszont varázsütésre (kezdő sípszóra) vesztik el addigi higgadtságukat és a szemed láttára válnak jóképű cukipofából őrjöngő szociopatává a mérkőzés nettó ideje alattra. Bármilyen szoros vagy gyilkos is a meccs, csak amíg zajlik, addig mutogatnak neked - a pályát eközben amúgy totál leszarva - elvágott torkokat, meg olyan: figyellek, megjegyeztem ám az arcodat típusú kedves mozdulatokat vagy a nyálfröcsögés közepette elmaradhatatlan, állandóan feltartott középső ujjakat, sőt, valami stresszoldó labdával meg is dobtak volna, ha nincsenek kbsztt jó reflexeink, haha. Ugyanakkor félidőben simán kimentünk cigizni velük a teraszra, és a legvérmesebb kigyúrt kopasz, aki a mérkőzés közben leggyakrabban vetítette elő nekünk különféle módon hamarost bekövetkező halálunkat, na az jött oda először gratulálni, és elnézést kérni, amiért meccs alatt nem bírt magával. Sálat adott, pólót kapott, szóval minden félelmünk és 7ezer ember ráutaló magatartása ellenére sem ért bennünket baj, viszont elképesztő élmény volt az a fajta szurkolás, ami ott divat.