Ismét jön a kedvenc

Ismét jön kedvenc ellenfelünk Szegedre és mi más lehetne a cél, mint a két pont megszerzése? Ilyen egyszerű ez, elméletben. Aztán a pályán majd kiderül, mennyire az a gyakorlatban. A szezon eleji beharangozóban felelevenítettük az elmúlt évek sikereit a Montpellier ellen, van belőle szép számmal. Már csak ezért is és a keretek erőssége alapján is borítékolhatnánk a mai győzelmet, de azért nézzük meg milyen esélyeink vannak valójában.

Kezdem mindjárt az edzővel, Patrice Canayerrel. Ő egy ikon ellenfelünknél, 1994. óta vezetőedzője a csapatnak, sokszor épített már bajnokcsapatot, az ő keze alól került ki Karabatic és azóta is rengeteg tehetséget nevel. Nagyon komoly utánpótlásbázisa van a klubnak, ami a felnőtt csapat keretén is látható, évről évre kerülnek fel tehetségek. A jelenlegiben az irányító Bonnefond 22 éves, a beálló Fabregas 19, a jobbátlövő Bouschet szintén 19, a balátlövő Faustin 20 és természetesen lenni kell egy tunéziai játékosnak is (ez már náluk szinte hagyomány), ezt a szerepet idén Toumi tölti be, akinek jobbszélen Gajic és Kavticnik mellett nem sok szerepe van egyelőre.

Az előbb említett fiatalok egy része a kezdőcsapatban vagy közvetlen közelében kap szerepet. Guigou, Mackovsek, Bonnefond, Dolenec, Gajic, beállóban Gaber vagy Fabregas, kapuban Gerard szokott kezdeni. Kavticnik és Grebille hiányát nem tudják kompenzálni, ugynakkor a csapat valós erejéről még nem kaptunk tiszta képet. Az első öt meccsükön hozták a két hozható hazait a Kolding és a Kristianstad ellen, míg a 3 nagy (Barca, Kielce, Vardar) ellenit viszonylag simán elbukták. A dánokhoz hasonóan rájuk is nagyon jellemző volt mindig is a hektikusság, bárkitől ki tudnak kapni, de sebzett vadként szinte bárki ellen van esélyük, ha odateszik magukat. Ilyen volt a tavalyi egy gólos veszprémi vereség vagy a négy gólos hazai zakó után a kielcei győzelem.

Csütörtök óta Szegeden vannak, nyilván kulcsfontosságú számukra is ez a meccs. Jó játékkal van esélyük Szegeden, ezt meg fogják ragadni, ha nem vigyázunk. Szerdán még sikerült kikapniuk a Nimestől a francia ligában, így a bajnoki címért folyó elméleti harcot is feladhatják, ezt a Párizst idén nem fogják be, bár ezt valószínűleg ők is tudják. Tavaly majdnem sikerült nekik, de nem voltak elég erősek a végén, elment a három pontos előny. Szóval nem mondhatni, hogy kirobbanó formában vannak, bár az előzőeket figyelembe véve náluk ez nem jelent semmit.

Mire kellene figyelni? Először is arra, hogy a Gajic vezette lerohanásokat megakadályozzuk. Erre látok esélyt, idén nem szórtak meg minket ezzel a borzasztó idegesítő (ellenfélként az persze) játékelemmel, Koldingban sem, Mannheimben sem. Támadásban a sok keresztmozgásos, pörgős figurákat nyomják, kiemelt figyelmet fordítva a beálló megjátszására. Nincsenek extra lövőik, de ebben a műfajban jobban állnak, mint mi. Apropó átlövők, nem akarom ismételni magam, szinte minden meccsünk előtt azon lovaglok, hogy mért nem tudunk kilencről lőni és ebbe a cikkbe már nem teszek be Fecis képet sem, nagyon bízom benne, hogy a meccs utániba belefér legalább egy indexkép valamelyik másik lövőnkről. Egyszer majd azért megkérdezném a Mestert, hogy mért van ez. A Pick Szeged kifejlesztette az átlövések nélküli játékot vagy szimplán formán kívül vannak.. A franciákhoz visszakanyrodva, azt mondanom sem kell, hogy mindkét oldalon életveszélyes szélsőik vannak és a fent említett úriembert sem tudja Pastor megenni reggelire, szóval csattogni fognak a fejekben a fogaskerekek, nagy taktikai csata lesz.

Nálunk elméletileg mindenki esészséges, ha az elmúlt két hazai meccsen mutatott játékot nyújtja a csapat, kemény diót ide vagy oda, fel fogjuk őrölni ezt a Montpelliert. Itthon nincs is más választásunk, ha célba akarjuk venni a 4-5. helyet. Erről majd még értekezek egyébként, mert a vardar múlt heti és a löwen csütörtöki veresége előrevetít egy nagy katyvaszt a csoportunkban, amiből jó lenne minél előrébb kimászni.

Canayer, feszülten készülő franciák, címer