Ez jó mulatság, férfimunka volt! Gyakorlatilag hibátlan meccsen tettük zsebre az oroszlánokat, idén már másodszor vagyunk összesítésben jobbak náluk. Igazi kézilabdafieszta volt tegnap Szegeden, megünnepeltük a 40 éve első osztályba jutott csapat tagjait, majd a jelenlegiek varázsoltak egyet. Nem fukarkodott tehát a kézilabdás Mikulásunk! A felvezetőben elemezgettük, hogy nehéz lesz ez, nagyon nehéz. A hat gólos különbséget már meg sem mertem említeni, a Löwen jelenlegi formáját tekintve az egy gólnak is borzasztóan örültünk volna. Kitárgyaltuk, hogy a feszes védekezés mellett kelleni fog legalább egy kiemelkedő teljesítmény és Bombac zsenialitása, ekkor van esély. Hát ennél többet is adott a csapat!
Pedig nem úgy indult ez, mint egy lehengerlő meccs szokott. Az első 5-10 perc olyan volt, mint általános iskolában a délutáni tömegsport vagy lehet, hogy a nagy sportágválasztó kampányába játszottak a csapatok. Petterson kihagyta üres kapura, Rajko nem ment a labdáért, mire átléptük a felezőt már passzív, hogy aztán Deki mellkason lője a kapust 10-ről és Kallman kamikaze bevetődéssel pöccintse azt a jobb alsóba. Volt még taccsra dobás, sárgák a kékeknek, kékek a sárgáknak passzoltak, mint a majálisban. Node ebből is mi jöttünk ki jobban, ami már éles eszű optimista drukkereket bizakodással töltötte el. Pettersontól személy szerint tartottam, nagyon jó játékos, de tegnap mindent kihagyott amit lehet, a kapufáról is kifele pattant neki, le is kapta őt Jacobsen negyed óra után. Flensburgban kilőtte magát, van ilyen. A Kallman vezette védelem a többieket is emberes feladat elé állította, jól működött az 5+1, egyedül a dán Narcisse (Mensah) bombái ültek. Sokat hibáztak a németek, a tükörsima flensburgi fellépést követően nem találták meg magukat, ez látszott. No persze örök igazság, hogy ehhez kellett egy ellenfél, aki nem engedi őket formába lendülni. Elöl is okosan játszottunk, Bombac taplról eleresztett néhányat, osztogatta a heteseket érő labdákat, hogy aztán ő maga beverje mindet. A széleket is megdolgoztattuk, Kallman mellé Rajko is felnőtt, körbelőttük a német marionett-bábut. Appelgren volt ráírva, de szerintem nem ő állt a kapuban, mert csak úgy zsinóron rángatták a kezeit, elsősorban a hálóba irányítva, kiszedni a labdát. A félidő második felében beállt Robledo, aki itt már elkezdte kilövöldözni oly régóta tartogatott töltényeit.
A második félidőben elmaradt a szokásos bealvásunk, rögtön növelni tudtuk az előnyt. A németek körbelőtték a kaput, pedig Sierra nem hozott különösebb bravúrokat, egyszerűen jól működött a védekezésünk. Nomeg amit már említettem, nekem két teóriám volt a meccs előtt. Az egyik szerint a flensburgi gálázást követően kijátszották magukat és nem tudnak egy héten belül visszapörögni még egyszer. A másik szerint játékban maradnak, folytatják ott ahol szerdán abbahagyták. Úgy tűnik az első, számunkra sokkal előnyösebb teória lett igaz, Mensah Larsenen kívül nem volt olyan játékos a németeknél, aki átlendítette volna őket a mélyponton, maradtak is ott a meccs végéig. Nálunk bezzeg volt ilyen, nem is egy! Bombac felülmúlta az első félidőben látottakat, a Kielce ellenihez hasonlót nyújtott, sisteregtek a bombái, ültek a passzai, mértani pontossággal értek célba a pöttyintései! (Ilyesmi pöttyintéseket talán Bajusz Sanyitól láttunk utoljára, vicces volt, ahogy Appelgren a padról befutva próbált lelket önteni a jégbálvánnyá merevedett Stokiba). Irányítónk mellé most nem csak Kallman nőtt fel - akit már ki sem emelek, tőle ez a teljesítmény szinte megszokott - hanem Robledo is! 
Kristianstadban volt egy viszonylag jó meccse idén, de most végre megmutatta, miért lett ő spanyol válogatott. A párizsi langyizást és a szegedi első másfél évet lerázva magáról döbbenetesen megszórta magát. Lendületes, erős lövések komoly súlypontemelkedéssel. Hogy ez eddig hol volt, fogalmam sincs, de a németek ha valakire, rá nem készültek. Szerintem eszébe sem jutott Jacobsennek, főleg a szerdai fiesztájuk után. Feci hát mögötti passzába egyszer belenyúltak, az nyilván ki lett elemezve, aztán mentek az irányítókra, gondolván a b2 poszt Szegeden nem ér meg egy misét. Ja meg nyilván olvasta a hatosfalat és piszkálta a csőrét a sok ekézés :) ha ez kell én vállalom mindenkinél.. Wysu jól szállt be a meccsbe, nagyon fontos védései voltak, neki is köszönhetjük a hat gólt, mert a végén Deki elszórt kettőt. 
Petrus csak védekezett, ami jót tett neki, megoldotta hármas védőként. Jó volt nézni a védekezésünket, szinte egyben mozgott a csapat, kb mint egy szinkronúszó versenyen. A németek támadása közbeni fütyülés, dudálás keltette zümmögés és ennek a ritmusára élő falként együtt mozduló védelem látványa fantasztikus volt, együtt élt a csarnokban szurkoló és játékos. Azt hiszem erre mondják, hogy megvolt ma a nyolcadik ember a csapatban. A sárgarigók kissé szétfújták a meccset, úgy osztogatták a kétperceket, mint a szaloncukrot, szigorúan vették a hatoson belüli átfutást és a beállók kézimunkáját, de legalább következetesek voltak benne. No persze, mondanom sem kell ezen az estén ebből is mi jöttünk ki jobban.
Szép zárása volt ez az ősznek, pontszámban beértük a Löwent és egymás ellen jobbak vagyunk. Ez azért is volt nagyon lényeges, mert tavasszal ugyanaz a négy meccsünk lesz, mint nekik, így jó esélyünk van előttük maradni. A Kielce barcelonai győzelmével szerintem eldőlt, hogy Talanték benne lesznek az első kettőben, se ők se a Barca nem fog már pontot veszteni a hátralévő meccseken, hacsak nem lesz valami hatalmas meglepetés. Bár a mai meccs emelkedett hangulatában én már nem jósolok semmit, nincs helye most a mateknak, élvezzük ki ezt a sikert, nem mindennapi győzelem ez!
Hajrá Szeged!