Csapjunk bele a közepébe, ne kerülgessük a forró kását, ma este megkezdődik a Bajnokok Ligája igazán éles szakasza, itt már nincs lehetőség átaludni játékrészeket, nem lehet az öltözőben maradni, nem lehet rossz napot kifogni és nem lehet leblokkolni, legalábbis komoly következmények nélkül. Itt már mindent magasabb fordulaton kell művelni, tökéletesen koncentrálni, a legjobb formát nyújtani fizikálisan és szellemileg is. Persze tökéletes meccs nincs, ahogy tökéletes ember sem. A hiba mindig része a játéknak, része az emberi létnek. Kérdés csak az, ki tudja a lehető legkevesebbet véteni belőle, minden lehetséges értelemben. Ez egy ilyen kiegyensúlyozott párharcnál különösen igaz. Igen kiegyensúlyozott, mert akármilyen szokatlan ezt leírni egy Kiel elleni párharc előtt, mindent összevetve két hasonló erősségű csapat csatáját láthatjuk a következő négy napban. Jó ezt kimondani, jó ezt leírni. Kopogtatunk a szűk elit kapuján, meglátjuk idén kiálljuk-e a bebocsátáshoz szükséges erőpróbákat.
Mióta ismét a Bl-ben leledzünk, tizenpár éve, a német rekordmeister mindig egy (vagy több) szinttel feljebb volt nálunk. Ők szinte mindig a végső győzelemért harcoltak, míg nekünk hatalmas siker volt, ha a csoportkör után egy kört tudunk menni. Egy kezünkön (pontosabban két ujjunkon) meg tudjuk számolni hányszor, 2004-ben a Montpellier, tavaly pedig a Löwen ellen sikerült a bravúr. A Kiel eközben rutinból tudta le ezeket a köröket, nekik a nyolc között kezdődött az igazi harc (vagy még ott sem). Karabatic, Jicha, Kim Andersson, Narcisse, Ilic, Lövgren, Ahlm, így elsőre is tolonganak az ember fejében a legnagyobb játékosok, akik közül mindig többen képviseltették magukat az észak-német csapatban. Számunkra sokáig túl magasan volt az a léc, gondolni sem lehetett rá, hogy megugorjuk. Néhány éve még tizenkét góllal nyertek a sporiban.. de mekkorát változott azóta a világ! Ők gyengültek szépen fokozatosan, amiben benne vannak sérülések és olyan eligazolások, melyek megroppantották őket, mi pedig masírozunk felfelé szorgalmasan. A tavalyi csapatból eligazolt Jicha, Palmarsson és Lauge, idény közben lesérült Wienczek, Toft Hansen és Weinhold. Veretes névsor, ennyi klasszis hiányát egy csapat sem bírná el. Maradt egy jó soruk, ami erőteljesen Duvjnakra épül, ő a csapat esze és vezére. Mellette Canellas van balkettőben, ő nem találja a helyét a németeknél, néhány őszi fellángolást követően nem tudja azt a szerepet betölteni, amire hivatott lenne. El is megy a Vardarba jövőre. A másik lövő mindannyiunk kedvence, Puljezevic kedvenc játszópajtása, Marko Vujin. Ő Bl-t nyerni ment Kielbe, ehhez képest a csapat is meggyengült mellette és ő is minden évben alulmúlja veszprémi formáját. Hát nem az a vezér típus, hogy finoman fogalmazzak. Lehetett is tippelni, hogyan fogadjuk őt ma kedvenc sportcsarnokában (ugye csak költői a kérdés)? Dissinger felépült, így lesz némi variációs lehetősége Gislassonnak középen, Williamsen és Jaaminán kívül, akik azért nem fogják idén Kölnbe repíteni őket, az tuti. Kábé ennyi, ez a helyzet a belső posztokon, jó mi? Egy Kielről beszélünk.
El is érkeztünk az első érvemre az esélyeket illetően, ha Duvnjakot kivesszük, a sérülésből éppen visszatérő német titán és a másik két fromáját kereső lövő egész egyszerűen nem fogja megoldani. Gyanús, hogy 5+1-gyel kezdünk, Jonas meg tudja bontani Duvnjak játékát és akkor a többieknek magukra maradnak, ami már fél győzelem. Ha hátul stabilak vagyunk végig és megtörjük őket, nem tudom elképzelni, hogy ne nyerjünk. Szélen hagyományosan jók, van is 2-2 kiváló játékosuk, ott megvannak. Beállóban Anic és Brozovic szerepel, nomeg a nyártól szintén a Vardarba igazoló Ferreira. Támadás-védekezésben általában úgy variálnak, hogy Mamelund és Brozovic a két hármasvédő, őket cseréli Canellas és Vujin. Néha a spanyol marad bent hármasban, de azt annyira nem fogja erőltetni Gislasson. Úgy tudja pihentetni a belső támadóit, hogy folyamatosan cserélget támadás-védekezésben, ez lehet még egy fegyver ellenük, hogy nem tudnak egy végig rohanó támadó-védekező gárdát fennhagyni, mert egyszerűen nincsenek meg. Ezzel remélhetőleg a lerohanásaik száma is csökkenni fog és számíthatunk arra, hogy ha csak egy kicsit is elszámolják magukat vagy később sikerül a csere, könnyű gólokat lőhetünk. Nekünk ugyanis van padunk, jóval több variációs lehetőségünk van középen. Ez akkor is előny, ha az egyénenkénti összehasonlítást nem mi nyerjük. Nekünk a legnagyobb fegyver Pastor regnálása óta az óramű pontossággal beállított csapatjáték, a végletekig kitalált taktika. Ezért tudjuk kihozni magunkból általában a maximumot. Ha jól forgatja a csapatot a Mister és Mindegiáék érdemben hozzá tudnak tenni (amit egyébként február óta egyre inkább meg is tesznek), akkor Bombac és Kallman nem fog kipukkadni az utolsó percekre, mert mondanom sem kell, rajtuk nagyon sok fog múlni. Bízom benne, hogy Bombac fel tudja tekerni magát az őszi fordulatszámra és Jonas is belövi a csuklóját végre, a csapat pedig türelmesen, kreatívan fog támadni, mert ez a kieli fal most nem átjárhatatlan. Meg lehet őket bontani.
A csoportmeccseket felejtsük el, a mi remeklésünk és a Kiel (főleg tavaszi) bénázása sem számít már. Ők a flensburgi vereséget követően a nyolcaddöntőre készültek, láthatóan több felállást is kipróbált Gislasson. Mentálisan borzasztó erős csapat ez a Kiel egy dörzsölt és győztes típusú edzővel, nem fogják olcsón adni a bőrüket, bármennyire is félkarú óriások most. Belőlük bármikor kijöhet egy szürreális eredmény, egy teljesen váratlan formajavulás. Ők a Kiel, az elmúlt tizenöt évben (addig lapoztam vissza), ha elindultak, mindig eljutottak legalább a legjobb nyolcig, egyszer sem estek ki hamarabb! Talán ez az a faktor, amitől a leginkább tarthatunk. Nekünk kell kontrollálni a meccset végig, nem szabad, hogy levegőhöz jussanak. A Bundesligát vezetik, még mindig az egyik legjobb német csapatról van szó. Annyi a különbség a tavalyi párharchoz képest, hogy most egyenlő partnerként küzdhetünk meg velük, reális továbbjutási esélyekkel. Nagy harc lesz ez a két edző között is, döntő lehet, melyikük tud jobban belenyúlni a meccsbe, ha kell. Ma este fél hétkor megnyílnak a pokol kapui, teltház és őrült hangulat fogadja majd a németeket, akik a meccs végére talán tényleg felhagynak minden reménnyel. Óriási csata lesz, egy nagyon értékes vadat ejthetünk, történelmet írhatunk a következő napokban. Mindent bele Fiúk! Sikerülni fog!
Hajrá Szeged!!