Izzadtságszagú ősz elé nézünk

Kialakult a várva várt csoportbeosztás, megvan, melyik hét csapattal birkózunk márciusig a kézilabda főszínpadán. Négyen (Kielce, Vardar, Kristianstad, Löwen) ismerősek tavalyról, hárman (Zágráb, Breszt, Celje) pedig újak. A kalapbeosztásból már látni lehetett, hogy eltolódhatnak az erőviszonyok, el is tolódtak szépen, ahogy az lenni szokott. Miénk a papíron gyengébb csoport, ami önmagában szerencsésnek mondható, viszont így muszáj odaérni az elejére, a Pastor által ki is jelentett harmadik helyre minimum, ha nem akarunk megint mission impossible-t vagy legalábbis egy formaidőzített német csapatot már a 16 között. Tavasszal volt benne részünk, én szkippelném ezt a kalandot legalább egy körrel.

A másik csoportból elég világosan látszik, hogy a Veszprém-Barca-Párizs trió elosztja az első három helyet, mögöttük lehet a két német csapat és a hatodik helyért a Plock-Silkeborg-Császárháza fog birkózni. Ezt annyira valószínűnek tartom, hogy le is merem írni, felvállalva annak a mérhetetlen szégyennek a lehetőségét, hogy tavasz idusán valaki jól az orrom alá dörgöli, hogy nem is így lett. Persze, láttuk tavaly is, hogy nem szerencsés dolog túl korán kész forgatókönyveket írni, mert a várt 3-4. helyből egy rossz meccsel lett egy ötödik, a Plock helyett meg a Kiel. Ilyenek idén is bekövetkezhetnek, sőt még ilyenebbek, mert a mi csoportunkban sorrendet jósolni a másikkal ellentétben képtelenség. Nagyon komoly kavarodás lehet.

Ebben a kavarodásban egy vadiúj kerettel kell helyt állnunk. 11 új játékos jött a maradó hat mellé, Pastor "simcitizhet" egy jót ismét. Jövőre még ebből adódóan nem lesz komolyabb elvárás (legalábbis részemről biztosan nem), idő kell amíg összeáll a csapat, ráadásul Zsitnyikov is a vártnál egy évvel később jön. Hogy ez a játékosállomány mire lesz elég, azt csak az idő dönti el. A minőségét nézve bravúr kell majd Kölnhöz, nem is kicsi, ez azért látható. Az F4 csapatok még bőven előttünk vannak. Gondolom a Pastor-system lehet a kulcs amiben a mester is bízik, abból várja azt a fajta többletet, ami elég lehet 2-3 éven belül a kitűzött célokhoz. Mondjuk addig még igazolhatunk Karabaticokat, de ha nem, óriási terhet vesz magára a Mister, aminek lehetnek kellemetlen mellékhatásai. Iszonyat eredménykényszer lesz, amit ő vállalt be, ráadásul a szakmai koordináció teljes mértékben az ő feladata. Ez egy embernek rettentő sok, de ha megcsinálja ő egy félisten és a következő generáció már nem Herkulesről tanul, hanem Juan Carlosról. Viccet félretéve, nagyon bízom benne, hogy sikerül neki, őszintén drukkolok, de féltem. Meg féltem a szurkolókat is, akik Szegeden már annyi ígéretet és hangzatos szót kaptak, aminek a nagy részéből nem lett semmi. Ne folytatódjon a sor. Óvatosan éljük bele magunkat bármibe is, de bízzunk a srácokban. Talán a Mister szava járása illik ide is, nézzük mindig a következő feladatot és csak azt, ne foglalkozzunk mással. Egyébként nagy célokat érdemes kitűzni, mi mást? Hinni kell benne és kőkeményen dolgozni, akkor nagyon nagy dolgokat el lehet érni. Csak a megfogalmazás nem volt szerencsés. Kölnt és a bajnoki címet nem lehet megígérni, főleg olyan helyzetben, amikor az első könnyebb!. Célként ki lehet tűzni, de tudatosítani kell mindenkiben, hogy bravúr kell hozzá, fel kell borítanunk a papírformát és meg kell verni nálunk magasabban jegyzett csapatokat. Megígérni Párizsban vagy Barcelonában sem lehet. Na erről ennyit is, nem fogok ezen lovagolni többet, de egyszer le kellett írnom, aztán mindenki oda teszi ahova gondolja.

No és akkor nézzünk is rögtön a következő nagyobb feladat elé, ami a csoportkör. Hányadik helyre lehetünk jók ebben a nyolcasban? Röviden: nem tudom. Hosszabban: a 3-6. közé bárhova, ez nagyban függ attól, mennyire gyorsan áll össze a csapat. Az új keretre most nem térnék ki különösebben, főleg nem hasonlítom a régihez, ez egy alapjaiban más csapat, az év során lesz lehetőség kitárgyalni mindenkit. Papírforma szerint jobbak lettünk, ami remélhetőleg ki is jön a valóságban is. A csoportunk viszont borzasztó kiegyenlített. Kaptunk három balkáni stílusú csapatot, aminek egyáltalán nem örülök, mert a mi elővételezgetős-területvédekezős-intelligens játékunk eddig nem működött túl jól az ilyen csapatok ellen. Szétvernek minket, hogy röviden összefoglaljam a lényeget, nehéz lesz játszani azt a játékot, ami ki tudja mikorra áll egyáltalán össze. Sokismeretlenes egyenlet ez, de bízom benne, hogy Berlinhez hasonlóan felvesszük a kesztyűt ha kell, megvannak hozzá nekünk is a "verőlegényeink". A Vardar mondjuk spanyolosodik, Canellassal és Cupiccsal még gyorsabb lesz a csapat, Toszkics meg elmegy hála a jó égnek, amit a védelmük meg fog sínyleni, de ez legyen az ő bajuk. Nem ártana visszavágni nekik a tavalyi nulla pontért. A Zágráb az Zágráb, papíron megint gyengébbek, mint tavaly és mi is elhoztunk egy játékost, aki azért komoly szerepeket kapott a sérüléséig, de mint tudjuk arrafelé minden évben elő tudnak húzni a semmiből 2-3 tehetséges fiatalt, szóval kemény lesz az, főleg a második fordulóban idegenben. A Löwen érdemben nem változott, velük kezdünk itthon és valahogy le kellene őket gyűrni jó szokásunkhoz híven, még alakuló csapattal is, mert utána Zágráb, Kielce, Vardar lesz, amiből csak a lengyeleket fogadjuk.. nem lenne jó nulla ponttal állni négy fordulót követően, tavaly is megadta az alaphangot az első fordulós győzelem. A Breszt nehéz lesz, de verhetőek, tömegben megvannak, de elég sablonos a játékuk, őket széttaktikázza vagy tiki-takázza Pastor, ahogy tetszik. A Celje kemény dió, főleg idegenben, meg az ő stílusuk sem a szívünk csücske. Jamalistadból elment pár kulcsember, akár még gyengébbek is lehetnek, de az az egy év Bl tapasztalat sokat érhet és ki tudja ők is kiket húznak elő a kalapból.

Jó játékkal nem olyan utópisztikus az a harmadik hely, de a várható körbeverések miatt fel kell készülnünk rá, hogy a csoportkör végig nyitott lesz. Könnyen lehet nagyon szoros befutó a 3-6., de akár az első két helyért is. Itt most nincs annyira kiemelkedő csapat, talán a Kielce nevezhető annak, a többieket meg lehet verni (és bárkitől ki is lehet kapni). A csoport kiegyenlítettségéből fakad a nehézsége és a rendkívül szívós ellenfelekből. Ez egy kőkemény meló lesz, de benne van a győzelem lehetősége szinte minden meccsben. Egy alakuló csapatnak talán ez ideálisabb is, mint mondjuk a Párizzsal vagy a Barcával meccselni, attól függetlenül hogy legalább az egyik csapatot megnéztem volna Szegeden. Majd augusztusban még visszatérünk az ellenfelekre, kicsit részletesebben. Addig is süttessük a hasunkat, a csapat is ezt teszi.

kép 1 2 3