Igazi tenyérdözsölős meccsnapra ébredtünk. Ez nem egy egyszerű meccsnap, ez egy ínyencségekkel telepakolt délutáni matiné, melyre gondolva joggal dörzsöli minden szegedi a tenyerét. Jön a címvédő, aki idén tovább erősödött, de jön egy régi ismerős is Bombac személyében, aki tavaly élete egyik legnagyobb meccsét játszva eldöntötte a csatát, akkor még kékben. Két BL győztes már nálunk pattogtat, joggal bízhatunk Sego és Buntic ihletett játékában, bár előbbinek csak folytatni kell amit elkezdett az előző két fordulóban. Zsinórban harmadszor találkozunk velük a csoportban (bár ez nem túl meglepő, ebben a lebonyolítási rendszerben ez mindig így lesz), tavaly már mi nyertünk Szegeden, idén se adjuk alább!
A végső győzelemre esélyes csapatok közül ők kezdtek a leginkább meggyőzően, a heti KP-ban is csak egy rangadó győzelem miatt tettük eléjük a Barcát. Simán nyertek Bresztben, ami a Löwen tegnapi hasonlóan sima vereségét látva nem is annyira magától értetődő. A Kristianstad ellen gáláztak, különösebb erőfeszítések nélkül győzték le a svédeket, Bombac is lejátszotta első tizenöt percét sárgában. Így nézve a formájukkal nincs gond, én mégis azt mondom az idény elejébe lehetne kapaszkodni. Kettővel később fogadjuk őket, mint tavaly, de még mindig nagyon korán van. A breszti meccs nehéz volt, de igazi rangadót még nem játszottak és Szegeden nem biztos, hogy rutinból tudnak nyerni. Nekem nagyon úgy tűnt, hogy egy normál üzemi hőmérsékletre képesek felmelegedni, ami bőven elég volt az első két fordulóban, kérdés mi lesz, ha valaki jobban üti a vasat. Márpedig a szegedi katlan nem arról híres, hogy takaréklángon elpislog.
Jurecki, Chrapkowski és talán Walczak nem fog játszani sérülés miatt, ha jól vettem ki a lengyel szövegből, de Jurecki szinte biztosan nem lesz. Így a védelmükből kiesik két kulcsember és Aguinagaldénak végig kell nyomni a hatvan percet elöl-hátul, mert ő lesz Kus mellett a másik hármas védő (legalábbis a svédek ellen így álltak fel). Nem mintha különösebben megerőltető lenne neki végigjátszani egy meccset, de tavaly láthattuk mennyire lehetett őt szívatni. Az ő helyén lehetnek majd lyukak a védelemben, amit például Skube gyönyörűen kihasználhat egy betöréssel vagy beálló passzal. Így is masszív lesz a hatosfaluk, de mi beállóban és lövőben is jobban állunk, mint tavaly, nem kell extraklasszis teljesítmény irányítóból, hogy meglegyen a meccs. Gorbokék az előző szezonban nagyon megverték otthon a Kielcét, Szergej nyolcat vágott nekik, a visszavágón meg ötöt, meg ő amúgy sem az a berezelős fajta. Buntic külön motivált lehet volt csapata ellen, tőle egy stabil 3-4 góllal elégedett lennék. A beállóinknak (is) az eddigi legkeményebb feladat jön, de ha megtaláljuk a réseket (amik várhatóan lesznek), hatékonyak lehetünk onnan is. Gondolom 5+1-el kezdünk hátul, Kallmanéknak időben le kell ütközni a lengyel lövőgépeket és megakadályozni Zormant a játékszervezésben. Aguinagalde amennyire sebezhető hátul, olyan könyörtelen elöl, rá is nagyon kell figyelni. Bízom benne Sego volt csapata ellen különösen felszívja magát, nagy szükségünk lenne rá megint. Ha meg összezár a faluk, húzzuk le szélre, mindkét oldalra nyugodt szívvel lehet passzolni. Alapvetően nincs gyenge pontja ennek a lengyel csapatnak, ha mégis az a hiányzó játékosok miatt lehet. Kulcskérdés lesz az Achilles-sarkaik felkutatása.
Ismét egy nagyon szoros meccsre van kilátás, nálunk ugye a csapat még nincs kész, de a lendület és a hazai pálya vinni fog minket és remélhetőleg a csiszolatlanságból származó hibákat is le tudjuk redukálni. A lengyeleknél van néhány sérült, ezért kevesebbet tudnak variálni, ami főleg a védelmükön ütközhet ki, meg ugye idény eleje van, talán bealtatta őket az első két sima meccs és a kölni mámor. Egyébként meg ha valamit akarunk ebben a sorozatban, a hazai meccseket hozni kell, címvédő ide vagy oda. Kemény lesz, de reális esélyt adok rá, hogy megszorongatjuk őket, érezzék csak meg ismét milyen rögös is az a Kölnig vezető út.