Kérdés már csak az, hogy megfőznek minket a macedón ördögök vagy belerondítunk a díszvacsorájukba. Ünnepelni készülnek ez nem vitás, mi pedig szárnyaszegett madárként próbálunk szerencsét a pokol egyik legmélyebb bugyrában. Tisztára mint a mesékben, eljött az első igazán nehéz próba ideje, távol a szülői háztól. Kemény megpróbáltatások elé néz a csapat, írnak egy fabulát nekünk holnap este. Küzdelemről, bátorságról, önuralomról, akaratról, félelemről. Egy vérbeli modern képes krónika, melyet örökül hagyunk az utókornak. Este alkotják meg nekünk a srácok, mi meg majd megénekeljük elmúltával.
A mesés hangulat közel áll a ma esti feladat minőségéhez, hiszen kisebb csoda lenne pontot szerezni vagy nyerni a Vardar otthonában. Gorbokkal sem mi lennénk az esélyesek, nélküle viszont még inkább emberes feladat elé nézünk. Bodó és Petrus fogja pótolni Szergejt várhatóan, esetleg két irányítóval próbálkozhatunk. Ricsinek nagyon bízom benne, hogy nem ment el az önbizalma, ő látványosan nem az a típus, akiről gyorsan lepereg minden. Fiatal és lelkizős (ahogy én kintről látom), nála idő és megfelelő tanácsok, bátorítások kellenek a traumák feldolgozásához. Tényleg bízom benne, hogy megoldotta valahogy, mert nagyon kellenek a bombái. Petrus cáfoljon rám, de nem győzött meg támadásban. Ricsinek kell legyőznie először önmagát, aztán a szkopjei védőfalat, ami ténylegesen embert próbáló feladat. A többi poszton megvagyunk, Bóka első BL meccsét nyomhatja, meglátjuk Pastor kihasználja-e, hogy Jonast lehet végre pihentetni egy kicsit.
A Vardar száz százalékos, de nem játszott még komolyabb meccset, így elég nehéz felmérni, mit is tudnak. A Breszt elleni hazai volt a legszorosabb mutatvány, ahol a fehéroroszok a második félidő elején még vezettek. Egy masszív fallal megfogták a Canellas-Karacic-Dushi belső hármast, akik nem tudták azt megbontani, erőlködtek ahogy kell, rendezetlen védelem ellen érvényesültek leginkább. Toszkics helyett nem a brazil gyerek játszik, hanem Marsenic, a szerb Bánhidi. Ugyanakkora, ugyanakkor kapta meg a lehetőséget a bizonyításra és úgy tűnik ugyanúgy él vele, mint Bence. Kíváncsian várom kettejük párharcát a holnapi meccsen és az elkövetkező években is. Dibirov hasonló helyzetben van, mint nálunk Jonas, klasszisokkal jobb (egyelőre) a helyettesésénél, ezért csak akkor ül le, ha muszáj. Kapuban jobban állnak, ennek ellensúlyozása főként Sego feladata lesz. A Vardarral tavaly nagyon megszenvedtünk, látványosan nem ment ellenük a játék, nem fekszik a stílusuk. Toszkics kiválásával együtt még mindig nagyon jó a védelmük, tudnak variálni ahogy akarnak, hármas védőben is van cseréjük. Van két jó kapusuk, elöl pedig fel tudnak küldeni egy mozgékony sort a spanyolos táncnak, de ha nem megy a tangó, jön a dromedár Vuko és lő mint a golyó.
Kezdek rájönni, hogy Gorbokot nem Canellas miatt engedték el, hanem a montenegrói óriás érkezése volt az ok. A Bresztet különösen megszórta, kíváncsian várom mit nyújt a komolyabb ellenfelek ellen, főleg a kieséses szakaszban, amikor már fejben is nagyon ott kell lenni. Ez még odébb van, meg őszintén szólva jobban érdekel, holnap mit mutat. Van egy olyan érzésem, hogy őt levesszük, csak meg kell találni hozzá a megfelelő fogást, amihez a Mister viszont nagyon ért. Ha ez megvan, vissza kell menni egy atombiztos falra és széttördelni a támadásaikat. Lehetőleg úgy, hogy elöl ne kelljen túl sokat lőni, mert az nem biztos, hogy ma este menni fog. Kivéve ha mondjuk Ricsi máshogy gondolja és átveszi Borozan szerepét, csak éppen kékben. Ha már fiatalok, ugyebár..
Lássuk a medvét, néha a sebzett vad a legveszélyesebb. Mondanám, hogy nincs rajtunk nyomás, de ezt a szöveget lassan elfelejthetjük, ha komolyan gondoljuk a nagy csapattá válást. A célokat és a játékoskeret erősségét figyelembe véve győzni megyünk mindenhova, még ha pokoli kemyény lesz, akkor is. Hajrá hajrá!!