A múlt heti meccs után sejthető volt, hogy igencsak magabiztosan érkezünk a megfiatalított svéd együtteshez, de az előzetes optimista várakozásokat is felülmúlta a csapat. Még csak ki sem kellett pörgetni magunkat, rutinból, végig odafigyelve lehoztuk, kérdések nélkül ezt a meccset. Ez a második félidei kellemes unalom kifejezetten jól esett, nem voltunk hozzászokva ilyen sima idegenbeli győzelmekre nemzetközi porondon, a tavalyi csapat is hozta a kötelezőket nagyrészt, de ez a mostani még inkább tudja a dolgát, amire képes azt megmutatja bárhol is legyünk, azt hiszem erre lehet építeni az élesebb tavaszi meccseken is!
Foghíjas lelátók fogadták a csapatokat, a svédek mintha megérezték volna, hogy ezen az estén inkább moziba kell menni vagy kirándulni egyet a családdal, ha jót akarnak maguknak. A kis létszámú, de annál lelkesebb szegedi tábor hallatta a hangját, egészen otthonos és barátságos közegben kezdődött ez a barátságos meccs. Az eleje kísértetiesen hasonlított a celjeihez, nem koncentrált egyik csapat sem, alig akart megszületni az első gól, amit a svédek szereztek. Nehezen pörögtünk fel, de az már az elején látszott, hogy nem kell idegbajt kapnunk, belefér néhány hiba. Ők hatosfallal kezdtek, nálunk Jonas ment ki halászni 5+1-be, ami meg is fogta az ellenfél támadásait. Valószínűleg a hatosfal is eredményes lett volna ellenük, nincs olyan életveszélyes lövőjük, de mivel a keresztmozgásokat szépen le tudtuk így szűrni, kihúztuk az igazi méregfogukat, a lendületes, gyors támadásszervezést. Az elején még Moen a jobblökő megszórta magát, rögtön három góllal kezdett az egyébként kifejezetten szimpatikus, dinamikus játékos, de egy híján ezzel el is lőtte egész meccsre a töltényeit. Mi az elején szenvedtünk a falukkal, mindenáron a beállót akartuk erőltetni, de erre a játékelemünkre készültek, akkor még sikerült hatástalanítani Benit. Tíz perc után rájöttünk, hogy itt lőni kellene, Skube, Gorbok, majd Zsolti is eleresztett egy közbelövést, ami megnyugtatta a csapatot, kezdtük kiépíteni az előnyünket. Gorbok különösen elemében volt az első játékrészben, eresztette a bombákat ahogy kell, nagyon örülök a játékának és a hozzáállásának is, mert utóbbi is remek. Skubéról elmondhatjuk, hogy nem csak fellángolás volt a Veszprém vagy a Celje elleni játéka, egyre magabiztosabb lesz, egyre jobban bejátsza magát a csapatba, a góljai mutatják, hogy szakadnak fel benne a gátak. Ezek az ellenfél számára rendkívül idegesítő helyekről lőtt góljai nagyon jól jönnek majd a későbbiekben. A beállóink a félidő hátralévő részében jól dolgoztak, megcsinálták a helyeket, Zsolti bevágta a heteseket, nála már csak a szélrepasszokon kellene javítani, szegény Pedro egy deka labdát nem kapott megint. Segonak nem sok dolga volt ekkoriban, bele is aludt az időntúliba, azt csúnyán benézte. A második félidőben azért javított szépen.
Merthogy volt egy második félidő is, nem is akármilyen. Bejött Bunta és kifejezetten tetszetős dolgokat művelt. Elsősorban a passzaira gondolok, ment a labda szélre húzásból is, kínaiból is, a beállót is jól találta meg, sőt még a súlypontáthelyezéseket is jól indította el többször is, megteremtve a helyet a baloldali támadóknak. Az elején még kapaszkodtak a svédek, mínusz háromig feljöttek, aztán egy idő után feljebb kapcsoltunk vagy ők elfáradtak ez mindegy is, de fokozatosan elhúztunk és nagyon magabiztosan hoztuk le a végét. Sego bravúrjaival tolta a szekeret hátulról, igazság szerint egy jóleső, popcorn-evős, hátradőlős utolsó húsz percben élvezhettük, ahogy ledominálunk egy idegenbeli BL meccset. A végén Jonas helyett Zubai jött szélről befutó második beállónak, Bodó viszont sérülés miatt nem játszhatott, amit kicsit sajnálok, mert ma gyakorolhatta volna a lövéseket, a faltól való ideális távolságot. Úgy tűnik érdemes volt belehallgatni Stasi és Beni előzetes diskurzusába, mindketten tisztességesen felkészültek a mai meccsre, megvalósították amit akartak. Majd máskor is elcsípünk egy-egy párbeszédet, hátha úgy kevesebb izgulnivalónk lesz az aktuális meccs előtt :)
Két hazai meccs lesz még idén, úgy tűnik nem sok izgalommal, ha hasonló teljesítményt nyújtunk, nem lesz gond se a Celjével, se a svédekkel otthon, lehet gyúrni a tavaszi öt meccsre, ami egytől egyig kemény lesz. Azért a Mister nem arról híres, hogy hagyná bealudni a csapatot, motivált játékot várhatunk a továbbiakban is, remélhetőleg kicsit nagyobb rotálással, hogy az eddig kevesebb lehetőséget kapók is be tudjanak épülni és önbizalmat szerezni.
Szép volt Fiúk! Hajrá Szeged!!!!
Képek innen