Tetszik nekünk ez a forgatókönyv, elmegy hat góllal az ellenfél és amikor már épp elhiszik, hogy nyerhetnek, lecsapunk. Most mondanám, hogy erősebb csapatok ellen nem fér bele ilyen első félidő, de nehogy Veszprémben magukra vegyék :) Komolyra fordítva, levert a víz, amikor negyed óra alatt három gólt tudtunk lőni a Silkeborgnak, a félidei eredményt sem rakhattuk ki az ablakba, hogy aztán a másodikban bedaráljuk őlet. Persze fáradtak a dánok, de annyit mi sem rotáltunk, hogy indokolt lenne ezeket a tükörfélidőket csak ezzel magyarázni. Valamiért beragadunk az elején, ennek jó lenne rájönni az okára. Ami azonban a legfontosabb, tudtunk ismét változtatni és behúztuk - esélyesként - ezt a nagyon fontos meccset.
Bence hiánya aggasztó volt az elején, bár nyilván csak kifelé nem lett kommunkikálva ez a sérülés, a csapat tudhatta mi a helyzet. Hogy ennek volt-e köze az első húsz perces bénázáshoz nem tudom, de akkor még maximum Balogh Zsoltinak hívták a csapatot, öt gólunkból négyet ő vállalt. Gorbok szokás szerint az elején beköszönt, aztán senki többet, megállt a tudomány a dán kapu előtt. Hátul sem voltunk élesek, bár a bírók szórták a két perceket (nagy részük sajnos adható volt) nagy lelkesen, Sierra jó formája ismét nagyon kellett, hogy ne legyen komolyabb baj. Próbáltunk gólt is lőni, Gorbok helyére Sandro állt be, de ma ő sem váltotta meg a világot, nem jött össze neki semmi. Labdaeladásban nem csak ő jeleskedett, Skube is kidobta taccsra meg talán más is. Zsoltin kívül Ricsi tudott lendíteni a játékunkon, beállása után rögtön lendített és védhetetlen bombát eresztett, majd egy pattanó lövéssel verte át Rasmussent. A félidő végén támadhattunk a mínusz háromért, de kaptunk egyet helyette. A dánoknál Markussen nagy formában játszott, Hundsrup is bevágta a rá játszott emberelőnyös figurákat és Rasmussen is jól védett a maga negyven évével. A múlt heti bakonyi kiránduláshoz hasonlóan ismét gyökeres változásra szorult a csapat.
A szünet után még Ricsi jött ki ballövőben és elég volt egy (egyébként nem jó) passz kiejtése, rögtön a padon találta magát. Azon túl, hogy Gorbok beállítása telitalálat volt, mert összekapta magát Szergej, az ő vezérletével zárkóztunk fel, a Ricsi felé intézett minimális türelem aggasztó. Elhiszem, hogy nehezen illeszthető a rendszerbe, de neki van egy játéka, amit Buday Dani is elmondott, röviden tömören felmegy és lő, pont. Ez nyilván az utánpótlásnevelésünk kritikája is, hiszen gondolom hat éves kora óta ez volt a feladata, de ha ő ezt tudja, akkor erre kell használni. Bizalom nélkül meg egy fiatal játékos gyorsan begörcsöl. No mindegy, én drukkolok neki.
Gorbok végre hozta, amit várunk tőle és az első félidei kényszerpihenőt követően Jonas is brillírozott, szépen belőtte a rá kijátszott figurákat. Már Gabert is megtaláltuk ekkoriban, Buntic is lőtt, passzolt, a védelem meg jól zárt a fáradó dán csapat előtt. Cirot kiszórták, adható volt, de szerintem utaztak rá a dánok. Az utolsó negyedóra a Skube testvéreké volt, már pont kezdtem elkönyvelni magamban, hogy ez a meccs nem róluk szólt, amikor feltváltva elkezdtek gólozni. Előbb Stas, majd öccsét megirigyelve Sebastian önveszélyes módon tört be a falunkba, a vége hetes lett. Később az ő gólpárbajuk tartotta x körül az eredményt. A végén átvettük a vezetést, amit meg is tartottunk az utolsó másodpercig. Le a kalappal a csapat előtt a második félidőt illetően, behúztuk ezt a meccset, ahogy kell. A későbbiekre nézve azért nem ártana gyakorolni a meccsek elejét is, jó alkalom lesz erre a jövő heti visszavágó, amit most már nagyon jó pozícióból várhatunk.
Szép volt Fiúk!!!
Képek a csapat fb oldaláról, köszi Popi!