A vártnál jóval könnyebb meccsen vagyunk túl a Bányász ellen, simán masíroztunk be a döntőbe, ami mindenképpen jó jel. Magabiztosak voltunk, felszabadultak, szervezettek, olyan érzést keltett a csapat, hogy tényleg "rápihent" erre a hétvégére és az energia nagy része megmaradt holnapra. Kellett ehhez persze az ellenfél is, az általam várt túlzottan kemény tatabányai védekezés elmaradt, amiért köszönet nekik. Jó volt látni Rosta Miki fiát, kelleni fog a válogatottba Bence mellé egy jó Rosta, van is a gyerekben kakaó bőven.
Elmaradt az öldöklő csata, ami remek hír, gőzerővel készülhetünk holnapra. Az előjelek nagyon jók, egyben van most ez a csapat, lehet bizakodni, csak ne legyen elvárás a győzelem. Nehéz dolog ez, Veszprémben nem tudják elképzelni sem milyen érzés kilenc éve várni egy hazai aranyra. Ha jön egy ilyen év, mint az idei, hogy bizony nagyon komolyan szorongatjuk őket és a papírforma szerint is reális esélyünk van nyerni, mindenkiben felébred a remény, mit felébred, előtör és hajlamosak vagyunk elvárni, szinte kötelezővé tenni a győzelmet. Mert most már kijár, igazán kijár, nincs igazság a földön ha most sem. Igen így van ez, de szerencsére Zubain kívül a játékosaink nagy része nem érzi ezt, nem nyomja őket ez a fajta elvárás, nem lesznek tőle görcsösek. Mi meg tartsuk csak a gombócot a torkunkban a meccs végéig, hogy aztán teljes erejével törhessen ki. Majdnem tíz év után először.
Mindettől függetlenül holnap egy hatvan perces csata lesz, ahol az aktuális forma fog dönteni. Nekik is megvannak a maguk céljai, ők is ki akarják rangatni magukat és nem kis gödörből, meg azt már mondani sem kell, hogy egy 'derby d'hungária' vagy 'el klasszikus' előtt nem kell külön motiválni senkit. Mégis mi dönthet a javunkra? Frissebbek vagyunk. szervezettebbek és talán motiváltabbak is. Egy-egy meccsre fel tudja magát szívni a Veszprém, de a problémáik ugyanazok. Nagy Laci és Ilic nem fogja bírni végig, a balodalon még ott van Pálma, de a jobb oldalon maximum Ancsin Gabi, aki alig játszott ősz óta, ez az egy elődöntő után nem fog csúcsformában kézilabdázni. Sabate sem hülye, tudja min kell változtatnia - még ha ez sokszor nem is úgy tűnik - , de az egész szezon hibáit nem fogja tudni kompenzálni ad hoc döntésekkel. Az akarással nem lesz baj odaát sem, de az egyéni különbségeket mi a csapategységünkkel kompenzálni tudjuk, így jön ki nálam egy körülbelüli egyenlőségjel az egyenlet két oldala között.
Csapjunk oda nekik! Érezzük a vérszagot és vagyunk olyan jók, hogy megcsináljuk! Minden hibát, minden bizonytalanságot ki kell használni keményen, hatvan percig a maximumon pörögni és akkor meglehet ez! Sierra még tartsa a jó formáját, de itt van már Sego is segíteni, Ricsinek tegnap jól ment, de a múltkor pont Sandroval meccseltünk egy jót Veszprémben a b2 poszton. Zsoltinak és Skubének szokott leginkább gondot okozni a veszprémi zárt hatosfal, ami az egész csapatra kihat, ezt kellene valahogy megoldani, mert most biztos nem fér bele 20 perc alibizés. Felejtsük el a rossz első félidőket, a meccs a legelején kezdődik. Szívjuk fel magunkat, szántsuk fel a parkettát és hozzuk el a tavaly ottfelejtett serleget!
Debrecenben még a szék is kék! Hajrá Kékek!!!!!!!!