A kinyúlt kék-fehér csíkos póló
Szolidaritásból beleálltunk mi is a hétvégi férficsapatok sormintájába. Mondhatnánk azt is rossz szögben állt a hold, nap meg a csillagok. Mindenkinek lehet rossz napja. Néha vaktyúk is talál szemet, de nem lehet ezt elütni ilyen egyszerűen.
Nagyon szuper hely ez a Kristianstad, a tavalyi szezonban voltam, idén nem jött össze. Ebben a kisvárosban, ami kb 50 ezres, most is kint volt a lakosság majdnem 10%-a, a csarnok gyönyörű, nagyon komoly szurkolói shoppal, vendégszeretettel. Minden adott a kiváló kézilabdához. Legutóbbi meccsre nagycsapatként jöttünk és úgy is távoztunk. Most csak a szurkolóink hangja és nem a játékunk emlékeztetett top 8-as csapatra. Tegnap megtépázott kiscsapatként hagytuk el a pályát. Múlt héten azt írtam, semmi ok az igazi hurrá-optimizmusra, mert a következő meccsek adják majd meg a választ, főleg majd a tavasz. Ott még nem tartunk hála az égnek, így semmiképp nem érdemes elkezdeni földet hordani a csapatra. Hogy fájt ez a gyomros, az nem vitás, bár ha a múltheti óriás diadal után nem kiáltjuk ki a csapatot ismét világverőnek, talán akkor nem megint lázálomból kell fölébrednünk vasárnap este.
Elég kijózanító volt ez a vereség. Többekkel együtt én is azt hittem, hogy egy hazai 9-es sima után erőből is behúzzuk az idegenbelit. De lássuk be, a csapat teljesítményének, koncentrációjának hatalmas az amplitudója, ami a tavalyihoz képest óriási különbség. Amíg valaki ki nem áll és elmondja, hogy mi a retek történt, addig csak találgatni lehet. Egy kezemen meg tudom számolni a tegnapi nap pozitívumait: Sego, Gaber, Bodó meg Zsolti heteslövő mutatója. És maradnak az unásig ismételt megválaszolatlan kérdések: Ha Skube látványosan küszködik, miért nem cseréljük le? Mondjuk most Dima sem váltotta meg a világot az 5 perce alatt… Miért fingatunk ki egy 36 éves embert támadásban, védekezésben? Majd csodálkozunk, hogy terített betli. Pedig még lehetne világklasszis, ha tudna rendesen pihenni. Elképesztő mennyiségű kérdés van, és csak gyűlnek. De ennyiből nehéz lenne cikket írni, amely nem az igazi fikázásban tetőzik, inkább előszedtem egy tanmesét. Olvassátok szertettel! Bármilyen egybeesés a valósággal a véletlen műve.
Egyszer volt, hol nem volt.Volt egyszer egy tehetséges ifjú, nevezzük Karcsinak, aki kitalálta, Ford és Taylor után szabadon, ha mindenki egy munkafolyamat pontos részeként tevékenykedik, akkor az bizony jó hatással van a termelékenységre. Úgy döntött hát, hogy divatdiktátor lesz.
Ezen ötletéből kiindulva nyitott is hát egy varrodát, megtanította a munkásoknak a sablonokat. Jól is ment a bolt egy-két évig, mert a versenytársak nem ismerték föl ennek az ideának a jótékony hatásait. Közben tehetségünk, akit ekkor a világ legjobb varrodásának, sőt néha tévesen igazi divatgurunak aposztrofáltak a kor szakértői (erről majd kicsit később), elkezdett művészeket is alkalmazni a munkafolyamatokban. De nem ám azért, hogy egyéniségükkel és ötleteikkel, tehetségükkel javítsanak a sablonokon, ne adj isten improvizáljanak, előre repítsétsék a cég szekerét a korszellemnek megfelelően, hanem mert nyilván jobban kezelik a varrógépet és jobban értik az elvárásokat. Ment is ez egy darabig, mindenki hitte, hogy ez így van jól, így a tökéletes. De mindekinek a gépek mögötti monotóniában, a sablonok között újító ötletei, aggályai támadtak vagy volt, aki varrásban nem volt elég ügyes, viszont nagyon jól bánt az ollóval mégis varrnia kellett. Ezek és ehhez hasonló helyzetek vezettek oda, hogy az egész üzem időről időre kicserélődőtt. Közben a versenytársak rájöttek a hatékony termelés mellé az egyediség, egyéniség is szükséges a piaci sikerekhez. Így lettek ők divatdiktátorok, akik nem csak a termelésnek szabtak fazont, hanem a terméknek is. De a mi Karcsink ragaszkodott az alapkoncepcióhoz. Elég, ha működik valami, nem kell a világ legjobbjának is lenni, így is elad 5000 kék-fehér pólót évente, ami azon a tájegységen világbajnok eladási ráta. Mindenki elégedett lehet az eredménnyel, még a varroda befektetői, vásárlói is. Nagyon szépen kommunikálták ezeket a „sikereket” a varroda munkatársai, talán még el is hitték, így mindenki nyugodtan várta az előrelépést.Évekkel később kiment a divatból ez a póló, pedig szépen van varrva, például mindegyiknek a gallérja 256 öltéssel. Bár voltak arra utaló jelek, hogy más cégek innovatívabbak, szebbek jobbak, „trendibbek” nem történt változás. Amikor égett a ház, lépni kellett... Nagyon nehéz lesz átállítani a gyártófolyamatot a most oly divatos színekre, formákra, mintákra- gondolta hősünk. A legegyszerűbb, ha magán kívül mindenkit lecserél és újraépíti az egészet. Az újjászervezés közben úgyis mindenki türelmes... Megtörtént az átalakítás, elindult a gyártás. De érdekes módon megint csak kék-fehér pólók jöttek ki a varrodából. El is küldte a művészeket és újabbakra cserélte őket, biztos elrontottak valamit, nem megfelelőek. De nem történt változás, mert valamiért a sablonjaihoz decensen ragaszkodott. Úgyhogy Karcsi, mivel a sablonjait mindennél, még az eredményeknél, a varrodánál és a vevőinél is jobban szerette arra vár, hogy újra a kék-fehér póló legyen a divat. Amíg nincs változás, áll a termelés. Csak közben az a kisebb város, ami az üzemben megfordult más varrodákban ontja az ötleteit, divatdiktátorrá emelve hősünk konkurenciáját. A városka lakói pedig kívülről figyelik az eseményeket kedvenc kinyúlt pólóikban, aminek a nyakánál még mindig tart a 256 öltés és várnak a csodára, hogy újra az ő szeretett pólójuk legyen a legkelendőbb. Karcsi meg még mindig a hiba „külső” okait keresi, a többiek meg majd boldogan várnak, míg meg nem halnak, de a pólót le nem vesszük, az fix.
Vége
A poszt írásáig semmilyen nyilatkozat nem került föl elérhető felületre. Szurkolóként és amúgy “fogyasztóként” roppant aggályosnak tartom a kommunikáció ilyen mértékű hiányát.
Várjuk a fejleményeket, magyarázatokat, valamit, amitől elmozdulunk a holtpontról. Nem lenne most szerencsés egy embert kikiálltani bűnbaknak, nem okos hirtelen, érzelemből dönteni. Az biztos, hogy önkritikát kell most mindenkinek gyakorolni, és abbahagyni az önáltatást és elkenést. Megérdemeljük, hogy magyarázatot kapjunk, nem a szokásos bullshit hegyet… Akik kint voltak pedig főleg! Bár lehet, hogy nem tudnak mit mondani...
PickSilver