Segonak tartozunk egy pofa sörrel, a múlt heti heroikus végjáték után most ismét pontokat ért az utolsó védése! Pedig bő ötven percig a legvérmesebb ukrán motor fanok sem gondolhatták komolyan, hogy itt pontot szerezhet a hazai csapat, annyira egyértelműnek tűnt minden. Aztán szerencsére nem lett ukrajnai égés, helyette maradt a belső égés a motortól, nomeg minden bizonnyal a hajszárító az öltözőben a Mistertől. Drámai forgatókönyvet már mesterien tudunk szerkeszteni, jó szolgálatot teszünk a kézilabda népszerűsítésében! Mindezeken túl a legjobb – és leginkább lényeges – dolog, ami történhetett velünk, hogy három forduló után hat ponttal állunk a Párizzsal karöltve a csoport élén!
Értékeljük ezt, mert eltekintve a szokásos lózungoktól, mi szerint a béelben nincs már könnyű ellenfél, mindhárom meccsünket véres verejtékkel nyertük meg, ami egy újraalakuló csapat szezonkezdetét igencsak széppé varázsolja. Hatvan percig nem tudjuk még tartani azt a szintet, amire szükségünk lenne, de eddig sikeresen átvészeltük ezt az időszakot. Ez tavaly visszatérő problémánk volt még májusban is, de nem szeretném elkövetni azt a hibát, hogy ezt a gondolatot továbbgördítem erre a szezonra. Valamelyik nap Csilla írta a listán (momircsillics), hogy ő az elmúlt szezont mindig lezárja, az újat pedig tiszta lappal indítja. No most eltekintve attól, hogy nekik van mit elfelejteni a tavalyi évből (:-)), igyekszem magamévá tenni ezt a bölcsességet és kellőképpen a jelenben tartózkodva értékelni a csapatot. (hehe, amikor ezt írtam még volt nekik Vranjes, bár a lényege ettől még ül).
Biztos nem lesz meglepő sokatoknak, de én rettentően örülök Dima jó játékának. A tavalyi félresikerült szezonját követően maradt Szegeden és a kezdőcsapat tagjaként kezd már úgy játszani, ahogyan ő arra képes. A Bencével való összjátéka zseniális volt ma, cselezett is, lőtt is, végre nem görcsölt be az első öt perc után és a végén, amikor baj volt ő jöhetett vissza! Végre megkapja a bizalmat, ami láthatóan felszabadultabbá teszi. Ricsivel ketten remekül meg fogják oldani ezt a posztot.
Canellas is jól kezdett, remekül osztogatott az elején, sikerült szétszedni az ukrán falat. Bencét tömtük labdával, amiket ő annak rendje és módja szerint be is vert, egyszer még lövőből is olyan passzcselt nyomott, hogy csak néztem. Hátul zártunk amennyire kellett, szereztünk néhány labdát is, melyekkel meglövettük Mariot. Sego nem sokat fogott (bár a statisztikák szerint meglepően sokat), de ez is bőven elég volt, hat góllal vezettünk a félidőben. Némi bosszankodásra az ukrán közvetítés adhatott csak okot, minimum fél perc kellett a vendéggólok kiírásához, volt amikor egy komplett, góllal végződött akciónkról maradtunk le, a második félidő első 50 másodpercéről meg úgy ahogy van lemaradtunk, de ezt utólag talán meg tudjuk nekik bocsátani. Bár az öreg Jurijt lassan lecserélném, kissé felgyorsult a világ körülötte.
Enyhe éberkómában kezdhettük a második játékrészt a tv előtt, ami nem baj. Az már sokkal inkább, hogy a csapat is így tett. Szépen lassan, de zárkózott a Motor, ami úgy 15-20 percig nem tűnt igazán veszélyesnek, inkább csak picit idegesítőnek. Zavaró volt, hogy már csak négy, már csak három, a végén már csak kettő, de még itt sem gondoltam, hogy baj lehet. Az utolsó pár percre aztán kipattanhatott a szemünk, feljöttek az ukránok egy gólra. Kompenzáltuk egy darabig a próbálkozásokat, de végig volt válaszuk a góljainkra, nem működött hátul a gépezet, Sego sem sokat segített egészen az utolsó másodpercekig, amikor borzasztó közel kerültünk a pontvesztéshez. Ukrán támadás, Babicsev megkapja, beállóból ziccer, már végigfutott a hátamon a döntetlen lehetőségének rémes képe, de mire belegabalyodtam volna egy lefele tartó gondolatspirálba, bambán bámulva a tv-t még percekig és a „miért?” kérdéseket mantrázva, jött SEGO! A labda meg maradt ott ahol kell, a kapu előtt jó 3 méterre. Megvan. Huhh… Igazából köszönettel tartozom a csapatnak, hogy a vasárnapi mélykómából ilyen szépen felébresztettek, de a Celjét már verjük meg jobban, a csarnokban ígérem nem fogok elaludni!
Egyelőre tetszik amit látok, vannak jól működő pároskapcsolatok, a védelem ha nagyon kell, jól tud működni, minden poszton komoly minőség áll rendelkezésre, ez a valaha volt legerősebb szegedi keret. Optimistán tekinthetünk előre, mert ebben a csapatban nagy lehetőségek vannak. Remélem sikerül a legjobbat kihozni belőle.
Hajrá Szeged!!!!!
Képek: Handball club Motor Zaporozhye, Mol-Pick Szeged Kézilabdacsapat