Ezüst - mint rendesen

Úgy volt, hogy nem megyek a döntő utolsó meccsére, mert tutira éreztem, hogy az utolsó lesz. Továbbra is utálom, amikor itt ünnepel bajnoki címet a Veszprém. De két dolog felpiszkált: egyrészt Csiliccsel összefutni a Vakegérben, az már valami, másrészt Körtének mégis ez a búcsúmeccse.

A derbi majdnem igazi volt, sikerült kb. a tizedik percben mindenkit megfelelő hangulatba hozni.

El kellene dönteni, hogy mi az, ami kézilabda pályára való és mi az, ami nem. Ha úgy gondolja a játékvezetői kar, hogy a kézilabda szellemiségével nem egyeztethető össze, hogy játékos nekirontson az ellenfél játékosának, kispadjának, folyamatosan szidja őket eltorzult fejjel - akkor ezt megfelelően büntesse. Csekély szerb tudásommal pontosan tudtam, hogy Ilics nem az Acapellába hívta meg Blazevicset egy sütire, ami azért érdekes, mert a szerb semmilyen atrocitásnak nem volt elszenvedője. Persze Chema is ott volt, mint rendesen, a balhé közepén. Ha a Magyar Kupán Vranjes ugyanezért kapott pirosat, akkor Ilics vagy Chema is mindenképpen rászolgált egy lapra a szegedi meccsen.

Nekem az sem fáj, ha ezekben az esetekben elmarad a piros lap. Mert belefér, hogy úgy kell lefogni a feleket, - de akkor senki ne fanyalogjon, hogy hú, de csúnyákat mond az rossz bácsi a másiknak, aki pedig kedves. Akkor viszont nincs különbség, hogy Vranjes akarja letépni Chema fejét, vagy Ilics éppen Blazevicsét. Ennyit erről.

Egyébként a meccsen a jobb csapat győzött leginkább azért, mert Pastor semmilyen keménységet nem enged védekezésben. Amúgy persze nem ártana valamit a kapuban is találni.

Gratulálok a Veszprém mit tudom én hányadik bajnoki címéhez, szerintem már ők is unják - nem beszélve rólunk. Marad az ezüst meg a majd jövőre!

Vadkerti Attila búcsúmeccse volt ez.

Körte egy olyan srác, aki végtelen küzdeni tudásával és akaratával jutott el arra a szintre, ahol ma abbahagyta. A srác mindent ki tudott venni a kézilabdából. Bajnok, kupagyőztes, EHF kupagyőztes és válogatott lett szegediként. Nem ő volt a legnagyobb sztár soha a Pick Szegedben, ő volt a csapat lelke, a szíve. Minden évben saját kezdeményezéssel jótékonykodott a Szegedi Gyermekklinika javára. Mindenhol ott volt, ahol segíteni tudott. Akár a klub, akár a szurkolók kérték fel valamire, soha nem mondott nemet, pedig biztosan volt olyan, amikor egy porcikája sem kívánta. A klub leghűségesebb játékosa elköszönt.

Sajnálom, hogy Juan Carlos Pastornak nem sikerült felnőnie Körte erkölcsi szintjére. Egy már elveszített meccsen nem küldte pályára legalább az utolsó 10 percre a Pick Szeged csapatkapitányát, aki 16 évet húzott le a klubnál. Vagy legalább az utolsó hetest dobhatta volna a kapitány. Ráadásul nem egy ifistáról beszélünk, hanem egy válogatott játékosról, aki tavaly még kezdőként vitte a posztot Källmann sérülése miatt. A svéd már a fülén vette a levegőt, talán Körte mellett nem szlalomozott volna be Máté olyan simán a vonalon belülre. Köszönet Nagy Lacinak a gesztusért, hogy „elintézte” Körte utolsó másodperceit. Szögi Nándor azt nyilatkozta, hogy mindent elkövetnek, hogy Vadkerti Attila a klubnál maradjon valamilyen beosztásban. A jelenlegi Pick Szegedre rá is férne egy nyelveket beszélő, jól kommunikáló, igazán szegedi kézilabdás vezető pozícióban. Ebben egy aggasztó momentum van, mégpedig az, hogy ezt az a Szögi Nándor nyilatkozta, aki tavaly nyáron arról beszélt a szurkolóknak, hogy Haris nem megy Veszprémbe…

Sok sikert a jövőben, Körte!