Induljon a fal! Mondotta volt S. Balázs a híres-hírhedt műsorában anno. Pastor mester hasonló instrukciót adhatott csapatának a BL nyolcaddöntő visszavágója előtt, hiszen egy embertelenül jó védekezéssel esélyt sem hagytunk lengyel barátainknak a továbbjutást illetően. 16 kapott gól egy kieséses párharcban fantasztikus, nem is tudom mikor zörgették a hálónkat utoljára ennyiszer nemzetközi meccsen. 2007-ben volt egyszer 17 Velenjében, Puki sziporkájával (és nézzük csak ki jelentette azt az egy gólos pluszt a hazaiaknál?! Ismerős név a góllövők között!) Most Mirko nyújtott hasonló teljesítményt, így a kissé akadozó támadójáték mellett az elvárható magabiztossággal vertük ki a lengyel ezüstérmest.
A kezdőcsapatban Canellas maradt az irányító, vélhetően a plocki teljesítményének köszönhetően. Azt még mindig nem mondanám, hogy lehengerlően támadunk, de talán valamit javultunk a kinti meccshez képest. Maqueda kezdi magát összeszedni, bár az őszi forma még nem jött vissza. Canellas most halványabb volt, a szélsőket nem sokat foglalkoztattuk és Dima sem találta a kaput. Beállóból viszont nagyon éltünk, tömködtük labdával Bencét, aki 7 gólja mellett heteseket is gyártott. Külön öröm, hogy Matej is jól szállt be, az az első félidei lefordulás, sebességben, erőben is nagyon ott volt. A védekezése pedig továbbra is remek. Ugyanez elmondható gyakorlatilag az egész csapatról, a cserékkel sem változott a védekezésünk színvonala, nagyon keményen megfogtuk a lengyel támadásokat és most leindításokkal sem tudtak operálni. Ha meg eljutottak ziccerig, ott volt Mirko, aki minden másodikat megfogta. Elképesztően védett, én Puljezevic óta nem láttam ilyet Szegeden. Tavaly nyáron úgy gondoltam, az akkori jobbik veszprémi kapust hoztuk el, ezt továbbra is tartom. Persze van bennem némi elfogultság, nagyon szerettem a jó öreg Pukit, ha jó napja volt, borítékolni lehetett a bravúrok sorát. Szóval ez a hátsó alakzat úgy egészében nagyon rendben volt, ezt tartva jó esélyekkel mehetünk a szezon hajrájába.
Ilyen teljesítmény mellett Borbély Ádi védéseinek is inkább örülhettünk, mint nem. A lengyeleknél egyébként Gebala okozott némi fejtörést nekünk, nomeg Toledo, bár ő főleg az első meccsen. Ha valami pici korrigálhatót akarunk találni a védelmen, talán a külső lövések elleni hatékonyabb fellépés lenne az, mert a soron következő ellenfelek ebben (is) sokkal erősebbek lesznek. Nyilván Sulicsnak próbáltak ezzel több lehetőséget teremteni, de neki most fogtuk a tökeit rendesen. Meg is unta a meccset a második félidő elején, sikerült lecseréltetnie magát, ha már Sabate nem akarta rögtön lehozni. Szimpatikusabb ő sem lett, de legalább most eredményes sem. A lengyeleknél egyébként Daszek tetszett még, ő egy nagyon gyors és technikás szélső. No és ne feledkezzünk meg Zdrahaláról, a cseh örökifjú csodabogárról, aki 34 évesen lett a tavalyi EB gólkirálya, a St. Gallen játékosaként.. előtte is a legnagyobb csapat, ahol játszott, tíz éve a Grosswallstadt volt. Nekem borzasztó szürreális az ő egész jelensége, finoman szólva is későn érő típus. Mindenesetre Mirko oktatta tegnap, 0/3-mal zárt, összességében 1/6-tal. Racotea még rajta is túltett, a két meccsen produkált 1/9-es mutatóval nem fogja magát eladni, az tuti.
Elöl Deki nagyon kellett, vitt egy kis színt a játékunkba. Gólozott is és a zseniális passzok sem hiányoztak. Írtam az előbb, hogy nem indítottak minket a lengyelek, mert nem hibáztunk annyit elöl. Ez így is van, viszont a túlzott biztonságra törekvés vissza is üthet. A remek védekezés mellett ez kevésbé lehetett feltűnő, de elöl ugye mindig tutira akarunk menni, tilos hibázni, aminek a kreativitás látja a kárát. Sokszor hatékony ez, láthattuk tegnap is, akár 2-3 játékos is szinte ziccerből adta tovább, annyira tökéletesre játszottuk a figurát. Ez tök jó. Ugyanakkor ha nem megy úgy a játék, ahogy szeretnénk vagy az ellenfél levédekezi a figurákat, tudni kellene rögtönözni egy kicsit jobban, amihez megvannak a játékosaink, de kellő szabadság híján élesben sem biztos, hogy menni fog. Néha beleférne több kockázat is.
Összességében úgy néz ki, a formaidőzítésünk jól alakul, a februári időszakot tényleg arra használtuk, amire kellett, megalapoztunk a tavaszi hadjáratnak. Minden jel arra mutat, hogy egyre jobbak leszünk, határozottan javuló tendenciát mutatunk. Fejlődni mindig lehet és kell is, de erre a játékra lehet építeni. Hétvégén jön az első igazán komoly próbatétel, kupadöntő Debrecenben, április végén pedig a Vardar Kölnért! Kezdenek izzadni a tenyerek?
Hajrá Szeged! Szép volt Fiúk!
Fotók a csapat facebook oldaláról.