Felszállt a fehér füst – no nem a Vatikában, hanem a Pick Arénában. 2023 nyarától Kárpáti Krisztián és Vladan Jordovics, majd az azt követő idénytől a svéd edződuó, Michael Apelgren és a klublegenda, Jonas Källman lesz felelős a szakmai munkáért. A szurkoló nem tehet mást, mint bizalmat szavaz a mestereknek. Ne írjuk le őket, próbáljunk meg minden lehetséges támogatást megadni a csapatnak – elvégre szlogenünk: „amerre te, arra mi, egyedül te sose leszel…”. Hangsúlyozni szeretném, hogy ők semmiképp nem tehetnek a kialakult helyzetről, ezért őket kárhoztatni, bűnbakként kikiáltani nem érdemes – még akkor sem, ha 2023-2024 során nem fognak jönni az eredmények. Nincs ilyen tapasztalatuk, és a zakó sem az ő megrendelésükre készült, hanem egy „szűcsmester” dobta rájuk hacukaként, hogy elvigyék a balhét, amit maga a kontár nem mer vállalni. Mindkét párosnak ezúton is sok sikert kívánok, az én bizalmamat élvezni fogják!
Amit viszont a szurkoló nem tehet meg, hogy elfogadja a vezetőség minősíthetetlen ténykedését. Klubunk bullshitelést lökött a híres-neves HandballFamily arcába közlemény címszóval. Ezt fogjuk most elemezni. Bár sejtjük, hogy kérdéseinkre és kritikáinkra sosem fogunk választ vagy érdemi reakciót kapni, az elhibázott edzőkereső-keringőért, a rossz klubstruktúráért pedig valódi felelős sosem lesz. Lássuk hát mindannyiunk kedvenc elnökének ma délelőtti, a honlapon megjelent nyilatkozatait!
„Az előző szezon végén jól látszott, hogy változásra lesz szükség. Nagyon hálásak vagyunk Juan Carlos Pastornak, hogy az elmúlt évtizedben magasabb szintre emelte a csapatot, de bátran mondhatom, az egész klubot. (…) Ettől függetlenül mindkét fél úgy látta, hogy nem tudunk együtt tovább fejlődni, ezért megbeszéltük, hogy elköszönünk egymástól.”
Hogy mit? Ha az előző szezon végén jól látszott, hogy változásra lesz szükség, akkor mégis miért hosszabbítottak a Misterrel szerződést a nyáron? Miért hagyták számára, hogy az aktuális idényt is elkezdje? Ha ennyire jól látszott a változás szükségessége, az észszerű nem az lett volna, hogy már az előző évad közben elkezdik keresni a megfelelő utódot, hogy 2022 nyarán a felkészülést már ő vezesse? Nem hát. Profi vezetőink a jól látható gondok ellenére hosszabbítanak, tök egyértelmű.
„Mivel nem szerettünk volna kapkodni, és kényszerből egy nem kellőképpen végiggondolt és megalapozott döntést hozni a folytatást illetően, ezért azt láttuk a legjobbnak a klub szempontjából, ha ezt a szezont még a Mister irányítja végig. Igen, voltak elképzelések a fejünkben arról, hogy kik jöhetnek szóba, a kiszemelt edzőkkel tárgyaltunk is, ez nem titok.”
A nem kapkodás, a végiggondolt és megalapozott döntés olyan jól sikerült, hogy hetente sikerült megnevezni a legújabb jelölteket a kispadra. Többször megerősítették, hogy maradunk a spanyol iskolánál, erre most irány a skandináv stílus. Nemrég összegyűjtöttem ezeket az éles, 180°-os fordulatokat. Egymással szöges ellentétben lévő személyekről (minimum ötről!), személyiségekről, kézilabdaiskolákról lehetett hallani és olvasni. Ennyi erővel erre az egy évre már Pastor is maradhatott volna... Bele se merek gondolni, mi lett volna, ha kapkodunk, vagy mi lett volna, ha nem gondoljuk végig!
„Azonban a tárgyalások is csak megerősítettek abban, hogy nekünk nem olyan edző kell, akinek a Szeged csak egy újabb klub a listáján. Nekünk olyan valakire van szükségünk, aki pont annyira, vagy még inkább sikeréhes, mint mi magunk, akit az motivál, hogy még feljebb jussunk és nem elégszik meg azokkal az eredményekkel, amiket eddig elértünk.”
Ööö, elnézést, de mi van? Minden edző azon dolgozik, hogy csapatát sikerre vezesse, nem pedig arra, hogy minél hosszabb listája legyen az általa irányított klubokról. Bullshit a köbön.
„Eddig sem azt a koncepciót vallottuk magunkénak, hogy összevásároljuk a világ sztárjátékosait (…)”
Eddig koncepció sem volt a vezetőség részéről, hisz minden szakmai kérdés és döntés a Mister kezében összpontosult. Pastor pedig nem bír vagy nem akar sztárjátékosokkal dolgozni, mert még a végén letojják a systemet, de a dühkitöréseit semmiképp nem tolerálják, szóval be- és megtörni sem lehet őket. Végülis, ez is egy koncepció, de látjuk, hová vezet.
„és felelősségünk van a jövő kézilabdagenerációjának fejlődésében is. Inkább szeretnénk ragaszkodni az identitásunkhoz: fiatal, motivált játékosokkal lefektetni egy új alapot, amire hosszú távon építkezhetünk majd. (…) Nagyon tiszta elképzeléssel vágunk neki az előttünk álló éveknek: fokozatosan, egyre több, lehetőleg az akadémiáról kikerülő játékost szeretnénk beépíteni a felnőtt csapatunkba. ”
Hát igen, rengetegen kerültek ki az elmúlt 10 évben a szegedi utánpótlásból, akik magas szinten is sokra vitték. A fiatal játékosokra, saját utánpótlásunkra való építkezés a mi identitásunk. Lássuk a listát: . Nos, igen.
Nyilván Baloghot, Bánhidit, Bodót és Rostát itt sikerült arra a szintre felhozni, ahol most vannak vagy egykor voltak, de ez azért nemcsak a Szeged és Pastor érdeme, hanem jelentős szerepe volt azoknak az alapoknak, amiket ezek a játékosok a PLER-nél, Balatonfüreden, Dunaújvárosban vagy Tatabányán szedtek össze, még ha a Mister ténykedése valóban elvitathatatlan az ő felépítésükben. Amúgy Rosta 24, a norvég Blonz 23, Molnár Robin meg épp most menekül vissza a NEKA-hoz… ők nem fiatalok, nem motiváltak? Koncepció, fiatalítás, akadémiai játékosok beépítése meg izé.
„Igen, jövő júliusban a svéd válogatott jelenlegi edzője, Michael Apelgren, és klubunkhoz ezer szállal kötődő legendánk, Jonas Källman veszik át az első csapat irányítását.”
Lefordítom: Hogy a HandballFamily tagjai is örvendjenek, visszajön Jonas, megkapjátok, amit akartatok, most már mindenki befoghatja a száját.
„Egy igazán szerethető csapatot szeretnénk felépíteni, miközben fontos cél, hogy az építkezés időszaka ne menjen az eredményesség rovására.”
Pont így hivatkoztak a magyar labdarúgó válogatottra is akkor, mikor a 2010-es évek első felében a szekér nemhogy nem ment, hanem el volt akadva, és ment a parasztvakítás, hogy EB meg VB, aztán benyeltünk egy nyolcast, meg ilyesmik. Mondjuk Andorrát sikerült legyőzni 1500 néző előtt a régi Puskásban.
„A következő szezonra bár nincs kimondott elérendő eredmény, de a bajnoki döntőt, a kupadöntőt és a BL-csoportkörből továbbjutást így is reálisnak látjuk.”
Most akkor fontos, hogy az építkezés ne menjen az eredményesség rovására, vagy azért ez a minimum, ami elvárható?
„Nagyon fontos, hogy szurkolóink is értsék a folyamatot, és tudják, hogy mi vár a klubra a következő időszakban. Nem tudunk elég hálásak lenni a támogatásukért, és ugyanúgy számítunk rájuk ebben az előttünk álló, új korszakban is.”
Ismét fordítok: Fizesd ki a soktízezres bérletet, utazz külföldre, és persze hallgass, értsed a folyamatot meg a koncepciót. Ne lovagoljál ezeken. Azt hiszed, fölérhetsz a mi nagy céljaink igazságához?! Mindeközben nekünk meg a VIP-ben pezsgő és kaviár – mindenkinek, ami jár. Egyébként, ha tudnunk kéne, mi vár a klubra a következő időszakban, akkor nem lehetne őszintén kiállni és nyíltan beszélni? Nem lehetne egy ankétot tartani? Jaj, még a végén nem klasszikus alákérdezős interjú lenne.
Hát, valahogy így áll a szénánk. Kettő, de lehet, hogy három idény repülhet egyenesen a kukába, amivel nemcsak a kölni álmok tűnhetnek el a Tisza-partjáról, hanem akár még a BL is veszélybe kerülhet. A Veszprém igazolásait látva nem úgy tűnik, mintha mi itthon rövid időn belül labdába rúghatnánk. Amit 10 év munkájával sikerült felépíteni, azt félév alatt sikerült romba dönteni. Isten adja, hogy ne kelljen újból 10 év arra, hogy ismét utolérjük a hazai riválist és korábbi önmagunkat. De mi profik vagyunk, koncepciókban gondolkodunk, és nem hozunk elhamarkodott döntéseket. Nem lehetett volna ezeket az új alapokat úgy letenni, hogy az a felsővezetést is érintse?
Félek, hogy nehéz lesz ezeknek a játékosoknak komolyan venni egy, az utánpótlásból felemelt edzőt, akire a beugró és tűzoltó szerepét osztották. Félek, hogy legjobbjaink igyekeznek majd elhagyni mielőbb a süllyedő hajót. Ettől függetlenül a bizalmat az új edzők mindenképp megérdemlik, és biztatni kell őket, hisz nem ők sodorták a klubot ebbe a helyzetbe, és biztos vagyok abban, hogy ők azon lesznek, hogy sikerre vezessék az együttest.
A kialakult helyzetért pedig felelősök pedig nincsenek, és megtisztulás, illetve profizmus híján pedig itt valódi és tartós eredmények sosem lesznek.
Mindig csak előre jövőre.