Javában fut már a szezon, úgy tűnik kezd összecsiszolódni a csapat, legalábbis a kicsik lesimázása erre enged következtetni. A lényeg persze csak most kezdődik, hétvégén indul a Bl, nem is akármilyen meccsekkel. Nekem tetszik ez a rendszer, soha ennyi rangos, jó meccset nem játszottunk és a lebonyolításnak hála a végén is meg kell nyomni, nem lehet elszórakozni a csoportkört, mert jön a kivégzés az egyenes kiesésnél, tavaly ezt sikerült is megtapasztalni. A sorsolás utáni felvezetőben már írtam néhány gondolatot a lehetséges ellenfelekről, nomeg magunkról. Most így a rajt előtt néhány nappal nézzük meg kicsit részletesebben, kitől mire számíthatunk, nagyjából hova lőhetjük be magunkat a csoportkör végére. Nem lesz egyszerű, sokismeretlenes az egyenlet, annak ellenére, hogy négy csapattal ismétlünk a tavalyi szezont követően. Elsősorban saját magunk elé kell kérdőjelet tenni, egyelőre csak találgatni tudunk mire lesz képes ez a csapat. Szerintem többre, mint a tavalyi, de nem biztos hogy rögtön az első évében. Alapjaiban más utat járunk, mint a Veszprém. Tavasszal már kifejtettem mit gondolok a Seha indulásról, még mindig támogatnám, de nem ilyen formában, mert ez így nagyon sok. Mi szépen csendben készülünk a magyar bajnokikon, míg ők egyik buszról a másik vonatra szállnak a Balkán és Magyarország között, persze mindig más utaslistával. Nyilván, ha nem alkarták elengedni a Sehát nem volt más választásuk, csak így ugye nagy kérdés milyen szinten fog összeállni a csapat, egyáltalán melyik csapat? Nekünk ilyen szempontból jóval egyszerűbb, viszont a Bl-en kívül nem találkozunk erős csapatokkal, ami főleg a szláv fellegvárak elleni meccseken fog érződni. Nagyon kiegyenlítettnek tűnik a csoport, főleg otthon mindenkire veszélyes ellenfelekkel és egy rakat Seha különítménnyel. Saját magunkról egyébként Töcök morfondíroz majd pár napon belül, addig is nézzük a hét ellent.
Kielce
Megkaptuk a címvédőt, a tavalyi meglepetésgyőztest. Köln és az egész mezőny kiegyensúlyozottságát jelzi, hogy egy játékvezető sípján múlt, hogy egyáltalán ott lehettek (ugye megvan a Flensinek meg nem adott hetes a tavalyi negyeddöntőben?). Hajszál választhatja el a negyeddöntős búcsút a végső győzelemtől. Mondjuk ennél őrültebben nem lehet Bl-t nyerni, Talantéknak minden összejött tavaly, ettől függetlenül idén is egyértelmű esélyesei a final fournak és ennek a csoportnak is. Frissítették a keretet, Sego helyett Ivic, Cupic helyett Djukic, a már gyakorlatilag nem játszó Tkaczyk helyett Bombac, Buntic helyett pedig a piszkosul fiatal Vujovic, akivel már tavaly szoktatták a sampion liga levegőjét, gondolom nem véletlenül. Összességében inkább erősödtek és ami még fontos, fiatalodtak. A Bl győzelem után egyébként sem hajtja őket a tatár (vagyis de, az minden meccsen hajtja), nincs rajtuk különösebb teher. Nyilván azért elvárás egy újabb Köln, amihez egy csoportgyőzelemmel nagyon közel kerülhetnek, ugyanakkor én ebben a kissé elkényelmesedett állapotukban bízom, a harmadik fordulóban jönnek Szegedre és akkor még el lehet kapni őket tavalyhoz hasonlóan, Bombac nélkül is.
Vardar
Néhány helyen olyan szinten teletömjénezték az idei Vardart, hogy lassan belefulladnak a nagy hozsannázásba. Értem én, hogy Canellas meg Cupic, de azért nem lettek ők klasszissal jobbak tavalyhoz képest. A spanyolnak biztosan jót fog tenni, hogy ismét egy spanyol rendszerben játszhat, ide Cupicot is inkább el tudom képzelni, mint Brument, de mi lesz a védelemmel? Elment egy bizonyos Alem Toskic, aki aki egymaga kiosztott támadásonként hat pofont. Abutoviccsal darálták az ellent ahogy lehet, a Vardar legnagyobb erőssége pont a védekezés volt. Nem mondom, hogy nem lehet pótolni, de ott azért erős hendikep látszik, találniuk kell egy új vezért hátra, ami nem feltétlenül egyszerű. A 22 éves brazil gyerek még nem biztos hogy az lesz, bármennyire nagy ígéret is. Természetesen nagyon jó csapat ez a szkopjei fradi továbbra is, a csoport másik favoritja, még az is lehet, hogy jobbak lesznek a tavalyinál, de a kerszetbejátszás lehetséges ellenfeleit ismerve, csoportgyőzelem nélkül idén is komoly bravúr kellene Kölnhöz, amit arrafelé egyre türelmetlenebbül várnak...
Löwen
Őket majd Töcök kielemzi részletesebben hétvégén, részemről annyit, hogy lényegében nem változtak tavaly óta. Szélen ugyanúgy megvannak, talán kapuban erősödtek egy picit, Palickáról vannak rossz emlékeink. A bundást végre behúzták, de nem hinném, hogy meg tudnak lepni minket, rögtön az elején játszunk egy ki-ki meccset, nagyon bízom benne, hogy sikerül behúzni, kulcskérdés lenne. Már ha komolyan gondoljuk az első három hely egyikét a csoportban.
Zágráb
A második fordulóban megyünk Zágrábba, aminek nem örülök, mert a horvátok az elejét borzasztóan megnyomják mindig. Első meccsük lesz otthon, az egyébként is hangulatos arénájukban ki lesznek éhezve a sikerre. Na ebbe kellene belerondítani, ahogy nem szégyelljük. Elvesztették Stepancicot és Ivicet, Obranovicot mi vettük kölcsön, Pavlovic és Sebetic pedig elvileg sérült. Ez így nem rossz, még ha Vori haza is tért, mert a távozókat nem tudták hasonló kaliberű játékosokkal pótolni. De a napos oldallal szemben ott van az árnyék is, mégpedig annak a tudata, hogy Zágrábban végtelen számú fiatal játékost kapnak elő évről évre a semmiből, akik iszonyat motiváltan szállnak be az első csapatba. Tovább árnyalja az árnyékunkat az a bizonyos védekezési formáció, ami nekünk finoman szólva sem ízlik. A támadójátékunk október elsejére még tuti nem lesz tökéletes, ezért nekünk sincs más választásunk, védekezni kell kőkeményen és egy mondjuk húsz gól körüli meccsen eggyel többet lőni. Gladiátorharc lesz a javából, csak legyünk elég kemények mi is!
Celje
Íme egy újabb rendkívül kellemetlen ellenfél, akik ellen kvázi kötelezőnek vesszük a négy pontot, mégis izzasztó feladatok lesznek azok, főleg idegenben. Blagotinsek ugye átgurult a buckán, Mackovsek viszont érkezett. Hogy utóbbival bárki bármit tud-e majd még kezdeni a legmagasabb szinten számomra nagy kérdés, de talán Celjében összekaphatja magát. Nem egyszerű eset az öreg Borut, a legtöbb csapatánál meg is borult. Ettől függetlenül sokan szenvedni fognak a Zlatorogban, tavaly is majdnem megégette magát ott néhány csapat, nagyon szoros meccseket játszottak gyakorlatilag mindenkivel. Egy ponton múlt a továbbjutásuk, idén is várhatóan a hatodik helyért mennek majd, szerintem a Breszttel küzdenek meg érte. A hangulatra hagyományosan nem lehet panasz, a novemberben felkerekedő szegedi szurkolók csaphatnak egy felejthetetlen hétvégét a szlovén pajtikkal, remélhetőleg a csapat tovább fokozza majd a hangulatot - vendégoldalon természetesen.
Breszt
A Kanizsa kupán levertük őket egy erősen izzadságszagú felkészülési meccsen. Az már ott látszott, hogy szívós ellenféllel lesz dolgunk, akiknek a védekezéséről mesélhetnek még páran, például a Veszprém is megszenvedte a legutóbbi túrát, pedig szinte a legerősebb összeállításban mentek ki. Az egyébként nehézkes mozgású, sablonos játékot produkáló fehérorosz csapatnak ad némi fazont Atman, Jamali érkezésével emelkedett a tűzerő és Rajkoval kaptak egy gyors szélsőt. Ettől függetlenül meg lehet és meg is kell csinálni, ez nem lehet kérdés, őket tuti szételemzi Pastor (nem lesz nehéz dolga), az ilyen meccseket eddig hoztuk, remélem megtartjuk jó szokásunkat idén is.
Kristianstad
Ők lesznek a tavalyi Kolding úgy tűnik, magyarul a negatív meglepetést tőlük várom idén. Nem mintha tavaly komoly tényezők lettek volna az elitben, de egy szerethető kis csapat alakult, kifejezetten látványos és egyre eredményesebb játékkal, csak maguknak köszönhették a kiesést. Ha tovább fejlődnek, egészen szép eredményeket érhettek volna el, ezzel szemben a kezdő nagy része elment (Björnsen, Cederholm, Jamali, O'Sulliven) és általam nem ismert vikingek érkeztek, akikkel majd jól elkezdenek csapatot építeni megint, ami majd meglátjuk mire lesz elég, de a tavalyi tehetségfaktort nehéz lesz überelni. Azért bennük lehet az "X", de maximum valaki ellen hazai pályán...
A mai nappal ünneplyesen kezdetét vette a műsor a kézilabda legnagyobb színpadán, a Besiktas legyűrte otthon a portugál újoncot. Újabb izgalmas évad elé nézünk, vasárnap mi is kezdünk, reméljük sok szép dolgot tartogat nekünk az idei év is.
Hajrá Szeged!