Olvasd el a kiemelt részt is, és csak akkor menj neki a posztnak, ha úgy érzed, képes vagy agyban feldolgozni ezt a műfajt!
"Eme tartalom - és a „Mocskos mindenki!” sorozat összes többi része is, melyek jönnek majd Köln elé - kizárólag saját felelősségű fogyasztásra készültek, elsősorban olyan célközönségnek, akik értik és szeretik a szatirikus ábrázolásmódú műveket. Ősősősapánk, a sajnos azóta már megboldogult NST méltán népszerű sorozatát szeretnénk megidézni ezekkel a tudományos megfigyeléseken alapuló észrevételeket tartalmazó LA-kel. Aki tudott már akkortájt is olvasni, és megtalálta a magyar internet mély bugyraiban a hasonló tartalmakat, plusz a
haja, a humora és az önkritikája azóta is tart, annak nem kell külön magyarázni, hogy ezmiez. A többiek pedig fogadják el, hogy a „mocskos...!” című posztok helyenként túlzóak, nyomokban rosszindulatúak, jellemzően gúnyosak, előfordul benne csúnya beszéd és gyakran gyökerek vagyunk, direkt. De most ez esik jól, ha neked nem, mert érzékeny a lelkivilágod, akkor ne is olvasd tovább, kérlek! Megértéseteket köszönjük, én szóltam. Többieknek jó mókát!"
Na nehogymá' a mocskos veszprém (így csupa kisbetűvel) nyerje meg a bajnokságot!
Amikor a két gigász (Csányi vs. Mészáros) összecsap abból nem sok jó fog kisülni. Ebben a szezonban amikor a pirosak összecsaptak a kékekkel eddig mindig Pick győzelem született. Na már csak ezért sem nyerhet a mocskos veszprém! És akkor ennyit a sportszakmai érvekről.
Beszéljünk inkább a tulajokról, ha már. Nálunk az ország legzseniálisabb üzletembere, náluk meg az ember, aki okosabb Zuckerbergnél. Aki amúgy egyúttal az ország legismertebb strómanja. Na, a veszprémet e stróman strómanja vezeti, aki - kiélvezve a helyzetet - minden győztes meccsük után úgy parádézik a pálya szélén, mintha most nyerték volna meg a BL-t az ő 10 góljával. Csík "Sziauram!" Zoltán két évvel ezelőtt minden bizonnyal azt sem tudta, mekkora a kézilabdapálya, most meg lépten-nyomon ő nyilatkozgat a csapatát érintő szakmai kérdésekről. Hozzá képest Hajnal Csaba maga volt a megtestesült stílus és elegancia.
A Veszprém legendás klubvezetője, Hajnal Csaba
Igen, sose gondoltam volna, hogy a stílus és elegancia szavak akárcsak egyetlen mondatban szerepelnek majd Csababá nevével. Csík amúgy nem tőle, hanem a nemzet kasszásától, Simicskától prodecerétől, Kálomista Gábortól vette át a veszprémet. Utóbbiról is lenne néhány borgőzös gondolatunk, de ne akadjunk le itt, mert még elvész a sorok között a lényeg: Csík színrelépésével nyilvánvaló lett az, amit idestova bő 25 éve tudunk: a veszprém a mindenkori állam csapata, így aztán nem csoda, hogy ott tolta a szekerüket a szövetség és a politika, ahol csak tudta. Ilyenkor mindig az jut eszembe, hogy inkább legyünk mindig másodikok, mint valami csinovnyik játszótere.
De idén nem leszünk másodikok!
És tudjátok miért nem? Oké, szakmázzunk még egy kicsit, nézzük végig ezt a kiváló zsoldossereget, akik kivétel nélkül azért mentek veszprémbe, mert az igazán kemény bajnokságok (francia, német) helyett inkább sok pénzért keveset dolgoznának. De legalább az arcuk kicsi... oh wait! Ott van például a kapuban a kissé dundivá vénült szerb, magyar, spanyol Sterbik Capar Árpád, akinek - elnézve a statisztikáit - rég vissza kellett volna vonulnia, de sebaj, ellenünk nyugodtan folytathatja tovább a mélyrepülést, reméljük, Davis megint vele kezd a kapuban, az garancia lenne az első negyedórás 100%-os lövőteljesítményünkre. A másik két vén csontról, Nallaciról és Ilicről ne is szóljunk!
De inkább mégis, Buckalaci mellett nem lehet elmenni. A mindig szimpatikus, mindig korrekt, mindig sportszerű Lacika épp csak a kvázi szülővárosát és a nevelőklubját köpte szemen az elmúlt 6 évben ott és akkor, amikor alkalma adódott rá. Most azt talán hagyjuk is, hogy a hazaigazolásakor a pénzen kívül más tényező nem sokat nyomott a latban, persze, hogyne, profi sportoló, bla-bla. Simán elmehetett volna bárhova, vagy maradhatott volna Barcelonában, dehát a pénz mellé hatalmat is ajánlottak neki, ezt meg nem bírta visszautasítani. Mert a kommunikációs panelek felkent nagymestere már csak ilyen, lásd még: feldobja neki a Veszprém a sportigazgatói címet, amit köszönettel elfogad, majd ezzel párhuzamosan az MKSZ tisztújításon sem fogalmazódik meg benne az az aprócska gondolat, hogy talán szólni kéne, hogy srácok, ne már, ez összeférhetetlen! Játékos, sportigazgató és szövetségi alelnök egyben. Ilyen az igazi Igenember: ha pénzt vagy hatalmat lát, biztosan nem mond rá nemet.
Ha Lacika nem lenne elég taszító jelenség, akkor szerencsére ott van Sulic. Illetve ő már nincs, de a hentesgyilkos DNS-t szerencsére továbbörökítette: Genyavigyorú Terzic és Baltaarcú Blago remek utódai. Ezek ketten simán elmehetnének az új Konan a barbár főgonoszának. Na már csak miattuk se a mocskos veszprém!
Ott vannak még az árulók, akik elhagyták kékföldét: a fegyelmezettségéről hires (haha) kölyökképű Petar és persze Lékai. Mindkettőre áll, hogy tesiből felmentett középiskolásból mi faragtunk értelmes kézilabdázót, akik aztán persze az első adandó alkalommal leléptek. Valahol Rolóra is áll ez a dolog, de neki legalább megjött az esze ősszel, amikor végre leesett neki, hogy őt is pont ugyanúgy kezelik a buckán túl, mint bármelyik random légióst. Ha az edzőnek épp nem szimpi, mehet a lecsóba. Mondjuk lehet, hogy Mirko leadta neki a drótot, hogy héhelló, ez a Szeged egy hangyafasznyit jobb hely.
Ha már légiósok, legalább ott van pár szimpatikus arc. Például.... uhh, most pont nem jutnak az eszembe, ellenben az beugrott, hogy a tetovált bunkóról, Nilssonról még nem is ejtettünk szót, nem is beszélve az udvari bolond Mahéról, aki játékban sokat még nem mutatott, ellenben a játékostársak kifigurázása már nagyon megy. Mi kell még? Ja, ott van Tönnesen, aki eredetileg Legolas szeretett volna lenni a Gyűrük urában, de kiszórták a castingon, így került veszprémbe. Mondjuk sok szerepet ott sem kap, viszont rendes esélylesőként nagyon várja már, hogy Buckalaci lelépjen. Most tényleg, ilyen arcokkal ne nyerjen már a mocskos veszprém!
Legyünk egy pillanatra objektívek: Davis érkezésével kissé stabilizálódott a csapat. Az más kérdés, hogy a Mister 32. számú tanítványát sikerült a személyében az egyiptomi válogatotból kikukázni, (azt mondtuk már, hogy folyamatosan belőlünk élnek?) aki annyira túlgondolta a kupadöntőt, hogy egy félidő alatt szétkaptuk őket, mint rutinos tiszai horgász a selymes durbincsot. Na, ha a kupadöntőre így ráparázott Davis, akkor most, hogy Pastorban a szerencsétlen BL kiesés miatt túlteng a bizonyítási vágy, akkor szerintetek most mennyire ronyózik? Értitek, ha ez sem lesz meg, akkor még annyi címet sem fog összekaparni, mint a svédszerb törpe tavaly. Bár legyünk korrektek: hű segítőtársa, Carlos "Feliratozzatok!" Perez, akit Ortega azért vágott ki veszprémből, mert nem értette a taktikát, biztosan hasznos tanácsokkal látta el:
Éljen soká a dunántúli ezüstbirodalom!
További posztjaink bajnoki döntő témában: Hajrá Szeged! Mocskos Szeged! Hajrá Veszprém!